Feltámadt a BUX a Fed-döntés után

Az amerikai piacok rekordnapját követően -- mind a New York-i Értéktőzsdén, mind a Nasdaqon az eddigi legmagasabb forgalom mellett szérnyaltak az árfolyamok, utóbbi történetének legnagyobb emelkedését érte el -- Európában is jelentős áremelkedés következett be. A Federal Reserve váratlan kamatcsökkentési döntését követően a piacok egy pillanat alatt a hurráoptimizmus állapotába kerültek.
Érdekes, hogy a piaci szereplők a január végi Fed-üléstől vártak minimum 25, de inkább 50 bázispontos csökkentést, így lényegében annyi történt, hogy az optimistább várakozások korábban valósultak meg. Több elemző éppen ezért fejezte ki értetlenségét a Nasdaq 14 százalékos ugrása miatt. Ettől függetlenül egy nappal a kamatdöntés után az az általános piaci vélemény, hogy a piacok túljutottak a nehezén, a két nappal korábbi mélypontokra már valószínűleg nem térnek vissza a technológiai tőzsdék.
A kamatcsökkentés jótékony hatásaként régiónk piacain is jelentősen emelkedtek az árak, Budapest azonban 5,5 százalékos fellendülésével ezúttal megelőzte Varsót és Prágát.
Az elemzők meglehetősen megosztottnak látszanak a további kilátások megítélésében. A Fed bejelentését követő piaci reakció hevessége nem túl biztató jel, ugyanis arról árulkodik, hogy a befektetők körében még mindig túl nagy a bizonytalanság -- vélekedett David Molnar, a svájci Vontobel alapkezelője. A piaci szereplőknek tisztábban kellene látniuk egy sor kérdésben, elsősorban az amerikai gazdasági növekedés várható ütemével vagy az euró árfolyamának mozgásával kapcsolatban -- mondta Molnar. Enélkül ugyanis aligha várható a kockázatvállalási kedv növekedése, azaz friss tőke megjelenése a kelet-európai részvénypiacokon.
A kelet-európai tőzsdéknek nem tett jót, hogy látványosan rövidült a befektetők időhorizontja. Az itteni piacok ugyanis még mindig magas növekedési ütemet mutatnak, de ez valójában csak a 3-5 éves időtávon gondolkodó befektetőket csábítja, márpedig ezek száma igencsak megcsappant.
A magas volatilitás pedig alaposan elveszi a befektetők kedvét, hiszen a jelenlegi helyzetben a kelet-európaihoz hasonló hozamokat alacsonyabb kockázat mellett remélhetnek például a Nasdaqon. A volatilitás szempontjából a lengyel részvények egy kicsit jobban állnak régióbeli társaiknál, ami részben azzal áll összefüggésben, hogy Varsóban lényegesen magasabb a belföldi intézményi befektetők szerepvállalása.
Év végéig mintegy 9500 pontig emelkedhet a BUX, ami forintban számolva 21 százalékos növekedést jelent, ám még mindig alacsonyabb az index 2000. januári értékénél -- véli Spencer Jakab, a CSFB elemzője. A tőzsde növekedésének az idén három fő oka lehet: alacsonyabbak lesznek az energiaárak, erősebb az euró, és kamatcsökkentések várhatók a pénzpiacokon. Emellett az eurózóna növekedése az idei évben magasabb lehet az Egyesült Államokénál.
Mindhárom tényező már most érzékelteti hatását, bár a BÉT valószínűleg ebből kevésbé profitál majd, mint a volatilisebb piacok (pl. Törökország). A jövő év magyar nyertesei között lehet a Mol (alacsony olajár, erős euró, csökkenő kamatok), a Matáv és az OTP, valamint az ezeknél kevésbé "érzékeny" Richter.
A nemzetközi piacokat megnyugtatta a Fed döntése, ám már egy újabb, 25 bázispontos kamatcsökkentést is beáraztak az első negyedévre -- állítja Spencer. Amerikai elemzők azonban felhívják a figyelmet arra, hogy a kamatcsökkentés önmagában nem biztos, hogy gyógyír az amerikai gazdaság visszaesésére, ráadásul -- mint az grafikonunkból is kitűnik -- nincs szoros összefüggés a kamatszint és az árfolyamok között. A Nasdaq ugyanis a sorozatos kamatemelésekre is heves erősödéssel reagált az utóbbi másfél évben, majd változatlan kamatszint mellett a gazdaság lassulásának és a cégeredmények drasztikus visszaesésének hírére kezdett el zuhanni. Sokak szerint a józanabb befektetőknek nem célszerű egy újabb légvárat építeni, hanem csak akkor vásárolni, ha az első eredményei -- növekvő GDP és cégeredmény-kilátások -- is megmutatkoznak a Fed kamatcsökkentéseinek.
Az amerikai piac bizonytalansága tehát továbbra is jelentős rizikófaktornak számít. A piac ma éppen lélegzet-visszafojtva várja a foglalkoztatottsági adatok megjelenését, mely Alan Greenspan Fed-elnök kedvenc útmutatójának számít a gazdaság állapotának értékelésénél. (Egyes hírek szerint éppen ezen adatok ismeretében határozta el magát a Fed a váratlan és drasztikus szerdai kamatcsökkenésre.)
A közép-európai feltörekvő piacok az idén is egységes megítélés alá eshetnek, így kedvező hatású lehet az uniós csatlakozás időpontjának belátható időn belüli megjelölésére utaló nyugati megnyilatkozások -- vélekedett Vízkeleti Sándor, a CA IB vagyonkezelési igazgatója. Lengyel- és Csehországgal szemben viszont Magyarország hátrány szenvedhet amiatt, hogy a másik két piacon középtávon várható még egy-egy nagy privatizációs hullám. Így ott attraktívabb lehet a tőke vonzása, míg nálunk erre már nincs mód.
A magyar tőzsde felismerte, hogy privatizáció híján az egyik legjelentősebb feladat ma új cég becsábítása a piacra -- mondta lapunknak Dunavölgyi Mária, a Budapesti Értéktőzsde ügyvezető igazgatója. A BÉT új cégek becsalogatására és ezzel együtt a hazai magánbefektetői réteg megnyerésére koncentrál, emellett igyekszenek újabb vállalati kötvényeket is behozni a parkettre.
A kedvezőtlen adójogszabályok hatását ellensúlyozandó a tőzsde azért "lobbizik" a kormánynál, hogy a tőzsdére igyekvő cégek számára valamilyen könnyítést érjen el. A BÉT vezetői szerint szükség lenne jó néhány szabály módosítására, de akár adókedvezmény is felmerülhet. Dunavölgyi hozzátette: reméli, hogy az idei évben javul a kormányzati kommunikáció, és a politika a korábbinál inkább befektetőbarát módon viselkedik majd.