Mégsem lesz derogáció

Az uniós csatlakozási tárgyalásokon Magyarország eredetileg ötéves átmeneti időszakra kívánt fenntartani egyes korlátozásokat a különböző intézmények külföldi befektetéseire. Információink szerint az ezzel kapcsolatos derogációs kérelmet azonban a kormány visszavonja.
A korlátozás a biztosítótársaságok mintegy 520 milliárd forintos technikai tartalékait, az önkéntes nyugdíjpénztárak 220 milliárd, a kötelező magánnyugdíjpénztárak 170 milliárd, valamint az egészség- és önsegélyező pénztárak 4 milliárd forintos vagyonát érintette volna. Ez jelenleg a GDP csaknem 6 százaléka, és ez idén pénzügyminisztériumi becslések szerint eléri a 7,35 százalékot, a növekedés dinamikája pedig várhatóan továbbra is fennmarad.
A nyugdíjpénztárak várnak az új típusú befektetési lehetőségre, hiszen átlagos részvénykitettségük jelenleg alig 10 százalékos, és a szűk hazai piacon nehezen oldható meg a diverzifikáció -- mondta Holtzer Péter, a Nyugdíjpénztári Szolgáltatók Országos Szövetségének (Nyuszosz) elnökségi tagja. Ez az arány Lengyelországban 30 százalék, ami már megközelíti a kontinentális modell alsó határát, s a valós liberalizáció esetén nálunk is elérhető ez a szint. Az angolszász típusú nyugdíjalapok részvénykitettsége 60-70 százalékos, de a szakember szerint ez a fejletlen magyar befektetési kultúra közepette még középtávú célként sem fogalmazható meg.
Uniós csatlakozásunkat követően nem lehetett volna sokáig fenntartani a külföldi befektetések tilalmát a biztosítók biztosítástechnikai tartalékainál, hiszen az EU-ban már valóban egy piacról van szó -- szögezte le Forgács Zoltán, a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) közgazdasági ügyvezetője.
A legnagyobb társaságok -- az ÁB-Aegon, a Nationale-Nederlanden vagy a Hungária -- biztosítástechnikai tartaléka már egyenként is meghaladja a 100 milliárd forintot. A biztosítók eddig is a szabad külföldi befektetés mellett kardoskodtak, s inkább más területen -- így a biztosítóegyesületek tőkekövetelményeinél -- javasoltak volna derogációt.
A Mabisz nem tart attól, hogy a biztosítók jelentős összegeket fordítanának külföldi állampapírok vételére, hiszen a magasabb infláció miatt a hazai hozamok jobbak. A részvényeknél esetleg csábítóak lehetnek a szilárdabb külföldi piacok, ám itt még befektetési korlátok szűkítik mozgásterüket.
Kérdés azonban az, hogy a liberalizáció gyakorlati megvalósítására mikor kerülhet sor. Az uniós joganyag ugyanis lehetővé teszi a valutamegfeleltetést (currency matching), így a forintban denominált eszközök magas arányának előírásával akár az eurózónához való csatlakozásig is késleltethetőek a külföldi befektetések.
A szakemberek szerint ezért fokozatos szabályozási átmenet valószínűsíthető. Ezt indokolná az is, hogy a befektetési ipar döntő jelentőségű az államadósság finanszírozásában. A szektor a növekvő tőkeméretet az állampapírok átlagos hátralévő futamidejének (duration) növelésére használja, így dinamikusan nő az államkötvények és érezhetően csökken a kincstárjegyek aránya.
A konkrét jogpolitikai koncepció a tőke szabad áramlására vonatkozó fejezet tárgyalásának lezárásával várható. Hazánk azt szeretné -- s erre az EU bővítési stratégiájában szereplő ütemterv elvileg lehetőséget nyújt --, hogy erre 2001 első felében sor kerüljön. Itt tárgyalják azonban a termőföldvétel uniós polgárok számára történő liberalizációjának ügyét is, amelyre Magyarország tízéves felmentést kért a csatlakozást követő időszakra.
Az intézmények külföldi befektetéseire vonatkozó derogációs kérelem visszavonását egyébként külügyminisztériumi források szakmai döntésnek tartják, az ügyet nem hozzák összefüggésbe a termőfölddel kapcsolatos tárgyalási taktikával.