Egyhangúlag az összeolvadásról döntöttek tegnap a Kereskedelmi és Hitelbank (K&H), illetve az ABN Amro Bank rendkívüli közgyűlésén.
Eszerint az ABN Amro beolvad a K&H-ba, és utóbbi társaság lesz a jogutód. Az ABN Amro megszűnik, vagyona a jogutódra száll át. Az egyesülési vagyonmérleg- és vagyonleltár-tervezetet 2000. december 31-ei fordulónappal készítik el.
A K&H-nak érdeke a fúzió, hiszen az egyesült bank nagyobb értéket képvisel, mint ha a két társaság külön működne tovább -- hangsúlyozta Rejtő E. Tibor, a K&H vezérigazgatója.
A közgyűléseken jelen lévő valamennyi részvényes jelezte: részt kíván venni az egyesült társaságban. Ez nem zárja ki, hogy a kisrészvényesek egy része esetleg kiváljon, és kérje kifizetését. (Mindkét cégben 2 százalék alatti a részesedésük.)
A nekik juttatandó részvényárfolyamról az összefonódásról ismét döntő -- tavaszra várható -- második, immár közös közgyűlésen szavaznak majd. A K&H folyamatos információnyújtást ígért a téma kapcsán annak a kisrészvényesnek, aki úgy tudta: a bank saját tőkéje a jegyzett alatt van, így számára 100 százalék alatti kifizetésről lehet szó (kisrészvényesi hírek szerint azonban ez 120 százalék lehet).
A közgyűléseken döntöttek az új igazgatósági tagokról is, akik mindkét bankban ellátják e tisztet. Ennek tagjai: Rejtő E. Tibor, Szalkai István, Várkonyi Edit, Herman Agneessens, Rudy Broeckaert, Draskovics Tibor, László Csaba, Bernard Yoncourt, Dirk Mampaey, Igno van Waesberghe és Jan Peter Schmittmann. Az igazgatóságban a volt ABN Amro-tagok száma csak egy fővel haladja meg a K&H-képviselőit. A vezérigazgatói poszt Rejtőé.
Mint ismert, az új pénzintézetben a volt K&H-részvényesek 60 százalékot kapnak, de ehhez 10 milliárdos tőkeemelésre kényszerülnek. Az új K&H-t 1000 milliárd forintos mérlegfőösszege, 15 százalékos részesedése a 2. legnagyobb hazai bankká teszi. A jogi egyesítés júniusig zárulhat le.
A K&H-nál kérdésünkre közölték: továbbra sincs döntés arról, hogy a két bank 220 tagú hálózatán és a munkatársi létszámán belül milyen mértékű leépítésre lesz szükség (korábban 40 százalékos elbocsátásról is szó esett).
Banki forrásunk szerint az egyesítési szándék kapcsán már engedélykérelmet nyújtottak be a Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH), de azt várhatóan még pontosítják.
A GVH azt vizsgálja, hogy a lépés nem hoz-e létre vagy erősít meg gazdasági erőfölényt a piaci részesedésnél, terméknél vagy földrajzi értelemben. A versenytörvény ugyanakkor nem határoz meg százalékos limiteket az erőfölény mértékeként, hanem mérlegelési lehetőséget hagy a hivatalnak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.