Újabb kvótacsökkentési variációk

A múlt heti nagy galopp után hétfőn már visszakoztak az olajárak. Londonban kedden kora délután barrelenként csak 24,40 dollárért jegyezték a februári szállítású brent nyersolajat, mintegy másfél dollárral alacsonyabban, mint a pénteki tetőzéskor.
Jelenleg ugyanis csak az látszik véglegesnek, hogy a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) a termelési összkvóta csökkentéséről határoz a január 17-i bécsi miniszteri ülésén, feltehetőleg február elsejétől. Ennek nagysága és ütemezése azonban továbbra is még kérdéses.
Szaúd-Arábiából korábban olyan hír látott napvilágot, miszerint napi másfél millió barreles szűkítésről született konszenzus. Később Kuvait már kétmillió barrelben húzta meg a lehetséges felső határt, amelyet a hét elején Katar már a kívánatos csökkentés alsó határaként nevezett meg. Végül: a bahreini Al-Hajat című lap az MTI szerint úgy értesült, hogy két termeléscsökkentési változat lesz. Az egyik szerint a termeléskorlátozás napi 2,3 millió barrel lenne, ha január végéig normalizálódna a nagyjából hasonló mennyiségű iraki export. A másik szerint két lépcsőben napi 2 millió barrellel fognák vissza a termelést. Január 17-én napi 750 ezer-1 millió barreles termeléscsökkentésről döntenének, majd a soros márciusi tanácskozásukon is hasonló mértékű termelésmérséklésről határoznának.
A "hivatalos", elsősorban Európába irányuló iraki export azonban egyelőre továbbra is szünetel, mert a vevők nem hajlandók kifizetni a Bagdad által szóban, "saját zsebbe" igényelt, barrelenként 40-50 centes felárat az ENSZ szankciós bizottsága által jóváhagyott árakon felül. Ez utóbbiakat januárra, európai szállításra, a brent napi ára mínusz 3 dollárban szabták meg -- jelentette a Reuters.
Még inkább kérdéses, hogy az OPEC-nek mennyi külső szövetségest sikerül megnyernie az újabb piackorlátozási programhoz. A szervezet főtitkára, Ali Rodriguez szerint Angolával, Kazahsztánnal, Mexikóval, Ománnal és Oroszországgal kezdeményeztek ilyen értelmű tárgyalásokat. Az utóbbi három ország másfél-két éve tevőlegesen támogatta az OPEC árszilárdító politikáját, csakúgy, mint a világ második legnagyobb olajexportőre, a napi 3,2 millió barrel nyersolajat termelő Norvégia. Ám a skandináv ország újólag leszögezte, hogy most nem tervezi termelése visszafogását. Oroszország és Mexikó sem kívánja magát előre elkötelezni.