Árthatnak az állami beavatkozások

Tavaly a lakástakarékok 216,8 ezer megállapodást kötöttek 121,2 milliárd forint szerződéses összegre -- derült ki a négy piaci szereplőt tömörítő egyesület tájékoztatóján. Az érvényben lévő összes megállapodás száma így 632,3 ezer darabra nőtt, amelyek szerződéses állománya 397,3 milliárd forintra rúg. Jelenleg az ország lakossága 6, a családok 15 százalékának van lakás-előtakarékossági szerződése.
Oszlányi Zsolt, az OTP-Ltp. elnök-vezérigazgatója ugyanakkor bejelentette: 2001 végére a szerződések száma 850-900 ezer darabra, a szerződéses összeg pedig 530 milliárdra nőhet a piacon a várakozások szerint.
A lakástakarékokhoz már befolyt teljes betétállomány 68,5 milliárd forintra rúg. Egy szerződésre tavaly átlagosan 559 ezer forint jutott. Ez csak enyhe emelkedés az 1999. évi 540 ezer, s az 1998-as 489 ezer forinthoz képest, de (főképp a sok alacsonyabb összegű, kommunális fejlesztést célzó megállapodás miatt) továbbra is messze van az 1997. évi 772 ezer forinttól.
Tavaly a 3. negyedévben, az új állami lakástámogatási rendszer meghirdetése idején sok ügyfél kivárt az ltp.-szerződés megkötésével. Az év utolsó 3 hónapjában viszont -- amikor például kiderült: a jelzáloghitel felvételénél saját erőként számítják be az előtakarékossági megállapodást -- rendkívül megnőtt a szerződő ügyfelek száma.
A felfutás továbbra is tart: az idén januárban több mint 10 ezer új szerződést kötöttek az ügyfelek. Nincs szó tehát arról, hogy tavaly az állami támogatás esetleges kurtításának hírére "előre hozták" volna a megállapodást az ügyfelek.
A piac ezzel együtt továbbra is érzékenyen reagál a szektort érintő kormányzati intézkedésre. Minden pénztár érdeke a hirtelen és drasztikus központi változtatások elkerülése -- nyomatékosították az ltp.-k vezetői.
Úgy vélték: célszerű lenne 2002-re halasztani a szférára vonatkozó -- több szigorítást is tartalmazó -- törvénymódosítást (amit most júliusra tervez a parlament). Ha ennek keretében a kormányzat valóban 20 százalékra kívánja csökkenteni az állami hozzájárulás éves mértékét, akkor annak összegét évi 57 ezer forintra kellene emelni, a támogatási oldalon is ellensúlyozva az inflációt.
A kasszák üdvözölték, hogy a kabinet az energiaracionalizálási és panel-korszerűsítési programok mellett a Széchenyi-tervben is szerepet szán nekik. A fiatalok bérlakáshoz jutásáról megjelenő kormányrendelet előtakarékossági szerződés meglétét írja elő a lakásigénylőknek.
A cégek ezzel együtt "mostohagyereknek" érzik magukat, hiszen az állam a jelzálog-hitelintézeteknél 7,5, náluk pedig csak 3 százalék kamatkülönbözettel segít. A pénztárak várakozása szerint ez év végén és jövő januárban 30-40 ezer olyan ügyfél kaphat 6 százalékos kölcsönt, aki már 1997-ben szerződött. Az idén a kasszák így 25-26 milliárd forint szerződéses összeget fizethetnek ki (ehhez számítható hozzá az az 5,2 milliárd forintnyi áthidaló kölcsön, amit az OTP-Ltp., a Fundamenta és a Lakáskassza fizetett ki tavaly 5 ezer szerződésre).
Jövőre a 6 százalékos kölcsönök kapcsán kiutalt összeg 75 milliárd forintra nőhet, majd 2003-tól évi 110-120 milliárdra "állhat be". A kalkulációk szerint az ügyfelek 80 százaléka él majd a lejárati idő utáni azonnali hitelfelvétellel. A többiek viszont akár "hosszabbíthatnak" is, kihasználva az 5-6 éves megtakarítás után is évi 11-13 százalékos fix hozamot.