Egyelőre meglehetősen nagy a bizonytalanság a piaci szereplők körében azzal kapcsolatban, hogy a forint árfolyamsávjának szélesítését, illetve a Pénzügyminisztérium által kilátásba helyezett devizaliberalizációs lépéseket milyen fejlemények követhetik a forint- és az állampapírpiacon. Azzal a többség egyetérteni látszik, hogy a forint további jelentős erősödésére rövid távon már nem kell számítani, a jegybank várható kamatlépéseiről azonban teljesen ellentétes nézetek keringenek.
A forint- és a kötvénypiac likviditása nagymértékben javulni fog, ha a külföldieket beengedik a határidős forintpiacra -- hangsúlyozta Wike Groenenberg, a Schroder Salomon Smith Barney elemzője. Amennyiben az egy évnél rövidebb futamidejű állampapírok vételét is lehetővé teszik, akkor a hozamgörbe rövid vége meredeken süllyedni fog -- tette hozzá.
Többen ugyanakkor óvnak attól, hogy a diszkontkincstárjegy-piacra ilyen gyorsan beengedjék a külföldi befektetőket. Ezt a lépést az állampapír-piaci szereplők döntő többsége eddig legkorábban a jövő évre várta.
Jelenleg egyedül a diszkontkincstárjegyek azok az állampapírok, ahol megbízhatóan pozitív reálhozamot lehet elkönyvelni -- mutatott rá Orbán Gábor, a Europool portfóliómenedzsere. Ha a külföldiek -- kihasználva a nyugat-európaiakhoz képest magas hozamot és a forint várható felértékelődését -- beözönlenek, akkor a rövid futamidejű papírokon könnyen negatív (előretekintő) reálhozam alakulhat ki. Ez pedig nem feltétlenül jó a magyar gazdaság szempontjából -- mondta.
Orbán szerint a forint potenciálisan 30 százalékos ingadozása megkívánja, hogy a külföldieknek biztosítsák a határidős forinteladások lehetőségét kockázatuk fedezésére. A diszkontkincstárjegy-piacot viszont biztonságosabb lenne akkor megnyitni, ha a költségvetés finanszírozásában már nagyobb lesz a hosszú lejáratú papírok szerepe -- vélekedett az alapkezelő.
A magyar fizetőeszköz árfolyama a bankközi piacon tegnap ismét lefelé indult el a sávon belül -- vagyis a sáv erősebb széle felé tartott --, s a centrumtól 5,65 százalékra zárt.
A Reuters tegnapi felmérése szerint az elemzői konszenzus a sávközéptől 6,2 százalékra várja a forint jegyzésének tetejét májusban. Egyre többen számítanak ugyanis arra, hogy az elmúlt napok közel 3 és fél százalékos felértékelődését követően a külföldi befektetők egy jelentős része realizálja a profitot és kilép a piacról.
A Deutsche Bank kötvénypiaci stratégája, Jon Harrison egy elemzésben felhívja a figyelmet, hogy a sávszélesítés nyomán csökkenni látszik a magyar állampapírok kockázattal kiigazított hozamprémiuma. Bár a lengyel állampapírok ilyen körülmények között már kedvezőbb befektetési lehetőségnek tűnnek magasabb nominális hozamuk miatt, nagyarányú tőkeátcsoportosításra szerinte mégsem kell számítani.
Azzal kapcsolatban ugyanakkor teljes mértékben megoszlanak a vélemények, hogy a jegybank milyen kamatlépésekre készül a közeljövőben. Wike Groenenberg azt tartja valószínűnek, hogy az MNB még a nyár elején emeli a kamatokat, az infláció letörését segítve. A Morgan Stanley elemzői szintén felfelé irányuló nyomást várnak a rövid távú piaci kamatoknál. A Raiffeisen Értékpapír Rt. tegnap kiadott elemzése viszont összességében 100-125 bázispontos kamatcsökkentést jósol az év hátralévő részére.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.