Kiábrándító pénztárhozamok

Mélyen a tavalyi infláció és kötvényhozamok alatti, átlagosan mindössze 7 százalék körüli éves hozamot írtak jóvá tavaly a magán-nyugdíjpénztári tagok egyéni számláin -- derül ki a tegnap közzétett adatokból. Még rosszabbul jártak 2000-ben a hazai önkéntes nyugdíjpénztárak tagjai: az ő átlagos hozamuk a Világgazdaság számításai szerint 6,45 százalékra rúgott.
Eközben az éven túli és azon belüli lejáratú államkötvények kompozit indexe (CMAX) mintegy 11,5 százalékkal emelkedett, igaz, a részvénypiaci BUX index 11-12 százalékos veszteséget mutatott. A pénztári hozam az 1999-ben regisztrált, átlagosan 15-23 százalékos mutatókhoz képest is radikálisan visszaesett.
Bizonyára a kedvezőtlen adatoknak köszönhető, hogy több pénztár mostanáig nem kívánt számot adni előző évi hozamairól (ezt viszont a tagok írásos tájékoztatása mellett évente egyszer nyilvánosan is meg kell tenni).
Az állampolgárok pénzét legjobban forgató magánkasszák (ÁB-Aegon, Postás) is csak megközelíteni tudták a 2000. évi pénzromlás mértékét. Ezzel szemben három olyan, jelentős taglétszámú magánnyugdíjpénztár -- Évgyűrűk, Mol, Nationale-Nederlanden (N-N) -- is akadt, ahol az elért hozam alig haladta meg a 2,5-3 százalékot. Közülük az N-N hozamkiegyenlítési tartalék felhasználásával "tornászta fel" 0,36 százalékponttal tagjainak hozamát.
Az összképet tovább ronthatja, hogy pár nyugdíjintézmény a pénztár egészére számított hozamot adta meg, aminél a fedezeti alapra (az egyéni számlára) jutó mutató alacsonyabb is lehet. Mások egyáltalán nem közölték a vetítés alapját.
A kasszák alapítói hátterét vizsgálva kitűnik: tavaly mind a biztosítói, banki vagy a munkahelyi, ágazati pénztárak között egyaránt voltak kiválóan és rosszul szereplők. Akadt olyan piaci szereplő (Postás), ahol kifejezetten előnyösnek tűnt, hogy a kassza egyszerre három vagyonkezelőt alkalmazott, így megosztva portfólióját. Ugyanez a taktika a Mol-kasszának nemigen vált be, pedig ott ötfelé osztották a vagyonkezelést.
A jelentősebb taglétszámú önkéntes kasszáknál már az is jó eredményt jelentett, ha valaki 8,5 százalék körüli vagy afölötti hozamszámot ért el (ÁB-Aegon, Axa, Hungária, Postás). Meglepő módon náluk sokkalta -- akár 4-5 százalékponttal is -- jobb éves teljesítménnyel dicsekedhetett néhány kis létszámú kassza (Bábolna: 11,71 százalék, Certus: 15,2, Első Rendőri: 13,0, Kelet-magyarországi: 11,53, Richter Gedeon: 13,32 százalék).
A kasszák befektetéseit vizsgálva kitűnik: elsősorban azok jártak jól, akik vagyonuk döntő részét magyar állampapírban, kötvényben, illetve bankoknál tartották, miközben elenyésző mértékű volt a hazai és OECD-részvények aránya portfóliójukban. Azok viszont, akik több részvénnyel rendelkeztek, tavaly nem tudtak jól szerepelni.
A pénztárak a hozamszámok vizsgálata kapcsán rendre hangsúlyozzák: a nyugdíj-előtakarékoskodás hosszú távú, legalább tízéves befektetési forma, egy év mutatóiból így nehéz következtetéseket levonni.