Gyenge kezdés

Nem sikeredett valami huszárosra az LSE tőzsdei debütálása. A részvények értéke az első tőzsdei kereskedési napon 7 százalékot esett a csürtörtöki OTC-árhoz képest. Elemzők szerint a tőzsdei debütálás előtti hossz mögött az a spekuláció állt, hogy egy felvásárló vevő vár a háttérben.
Az egy londoni kávéházban megalakított tőzsde hosszú utat járt be, míg végül néhány más európai börzét követve nyilvános társaságként bevezette részvényeit a tőzsdére. Erre a lépésre a többiekhez hasonlóan azért kényszerült rá az LSE, mert a világszerte formálódó szövetségek és felvásárlások közepette egyedül nem sokáig maradna életképes.
A tőzsdei bevezetés előtt még jól szerepelt a papír. Január óta árfolyama majdnem megduplázódott, és a debütálás előtti két hét alatt 8 százalékkal drágult.
A jelenlegi 1,12 milliárd fontos piaci kapitalizációjával az LSE még az idén bekerülhet az FTSE 250 indexbe, ami jót tenne a forgalmának, mivel az indexkövető alapok akkor mindenképp vásárolnának.
A tőzsde részvényesei csütörtökön egyébként eltörölték a tulajdoni hányad korlátait, ami lehetővé teszi a teljes jegyzést a börzén, de egyúttal megteremti a felvásárlás lehetőségét is.
Egy jó pénzügyi év megmenthetné az LSE-t a felvásárlástól. Az idei első negyedben a forgalom 27 százalékkal nőtt ugyan az előző év azonos időszakához viszonyítva, de az új kibocsátások és a tőzsdére lépők száma 24 százalékkal visszaesett. Az LSE árbevételének felét információs szolgáltatások adták. A valós idejű árfolyamok szolgáltatása iránt az utóbbi évben jelentősen bővült az igény -- 93 ezer állomásról 110 ezerre --, de az év vége óta ezen a területen is lassulás érzékelhető.