Oroszország kihátrálhat az ukrajnai háborút lezáró béketárgyalásokból
Az orosz tisztségviselők egyre inkább úgy látják, hogy nincs értelme folytatni az Egyesült Államok által vezetett béketárgyalásokat Ukrajnával, amennyiben Kijev nem hajlandó a területet átengedni a megállapodás érdekében – mondták a tárgyalásokat ismerő források a Bloombergnek.
Oroszország szerint ukrán területi engedmény nélkül értelmetlen a további egyeztetés
A jövő hétre tervezett egyeztetések döntőek lehetnek abban, hogy a felek képesek-e megállapodni a háború lezárásának feltételeiről két, a Kremlhez közel álló személy szerint. Oroszország valószínűleg kivonul a tárgyalásokból, ha Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nem tesz engedményt – tették hozzá.
Oroszország kész aláírni egy békemegállapodás-tervezetet, ha Ukrajna beleegyezik, hogy kivonul a keleti Donyeck régióból. Ezt gyorsan követné egy elnöki csúcstalálkozó Vlagyimir Putyin orosz elnök, Donald Trump amerikai elnök és Zelenszkij részvételével a megállapodás megerősítésére, ami kölcsönös csapatkivonást indítana el.
Zelenszkij ragaszkodik ahhoz, hogy a Donyeck megerősített, még ukrán ellenőrzés alatt álló része kulcsfontosságú az ország jövőbeni védelme szempontjából.
Trump és Zelenszkij szerdán telefonon egyeztetett. Az ukrán elnök szerint egyetértettek abban, hogy az Egyesült Államok vezette következő tárgyalási fordulónak „lehetőséget kell teremtenie a vezetői szintre emelésre”.
Zelenszkij akkor azonnali tűzszünetet javasolt a frontvonalak mentén, valamint azt, hogy Ukrajna kizárólag diplomáciai úton próbálja majd visszaszerezni az elvesztett területeit, amerikai és európai biztonsági garanciák mellett. Azt az orosz követelést azonban elutasította, hogy az ukrán csapatok vonuljanak ki olyan területekről, amelyeket Moszkva 2014 óta sem tudott elfoglalni.
A frontvonal lényegében patthelyzetbe került. Celeste Wallander, a Pentagon korábbi vezető tisztviselője szerint a fegyverszünet mindkét fél érdeke. Ugyanakkor
Putyin stratégiai célja továbbra is egy nem független ukrán politikai vezetés. Ez a Kreml szemszögéből nem a konfliktus vége, csupán egy lépés.
Donald Trump több mint egy éve nem zárta le az orosz–ukrán háborút
Trump tavaly januárban tért vissza a Fehér Házba azzal az ígérettel, hogy gyorsan véget vet Európa második világháború óta legsúlyosabb konfliktusának. Több mint 13 hónap diplomáciai erőfeszítése azonban nem hozott áttörést. Az amerikai, ukrán és orosz tárgyalódelegációk idén kétszer találkoztak Abu-Dzabiban, majd Genfben. A Kreml megbízottjai már a genfi forduló után jelezték, hogy területi engedmény nélkül értelmetlen a további egyeztetés.
Az Egyesült Államok szabad gazdasági övezet létrehozását is felvetette az érintett térségben, de Ukrajna szerint annak Kijev fennhatósága alatt kell maradnia. Oroszország pedig a nemzeti gárda jelenlétét szeretné biztosítani a területen.
Oroszország kész lenne kivonulni Ukrajna északkeleti Szumi és Harkiv régióiból, valamint Dnyipropetrovszk térségéből, és nem támasztana további területi igényeket Herszon és Zaporizzsja déli régióiban.
Moszkva elfogadná az amerikai vezetésű ellenőrzést a fegyverszünet felett, de nem engedne külföldi csapatokat Ukrajnába, és lemondana az ukrán hadsereg létszámának korlátozásáról szóló követeléséről is.
A zaporizzsjai atomerőmű jövője is vitatott még. Oroszország háromoldalú – amerikai, ukrán és orosz – energiamegosztást támogat, míg Kijev 50-50 százalékos amerikai–ukrán megosztást, amelyből az Egyesült Államok akár Oroszországnak is továbbíthatna áramot.
Thomas Graham, az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács volt vezető tisztviselője szerint fordulóponthoz érkeztek: vagy megszületik a megállapodás, vagy hosszú időre leállnak az érdemi tárgyalások.
Elhűltek a szakértők: végzetes fordulat készül az orosz–ukrán háborúban – ilyen húsdaráló az első világháborúban volt utoljára
Katonai elemzők már az első világháborús verduni ütközethez, a húsdarálóhoz kezdik hasonlítani a katonai helyzetet. Az orosz–ukrán háború körüli kommunikációs harcban már a piszkos bomba és a nukleáris csapás is előkerült.
