Egészen elképesztő összegek röpködnek Ukrajna újjáépítése kapcsán – a világon nincs ennyi pénz, Brüsszel mintaállamot vizionál a háborúban álló országból

A fele is lehet meg a duplája is – ahogy a régi magyar vicc mondja. Hasonló a helyzet Ukrajna újjáépítése kapcsán is; hihetetlen mennyiségű változót kell egy ilyen becsléshez figyelembe venni.

Az első és legfontosabb kérdés, hogy egyáltalán mekkora marad Ukrajna területe a háború után, Moszkva mekkora ütközőzónát képzel el határai és a Nyugat között. (Erre is igaz, hogy a fele és a duplája is lehet.)  Egy, a Világbank által február végén publikált tanulmány megkísérli a lehetetlent, és óvatos becslést ad az újjáépítés költségeire. Számításaik szerint

(Ez egészen elképesztő összeg, az éves magyar GDP nagyjából 2,5-3-szorosa, de az amerikai GDP-nek is körülbelül 2 százaléka, a 2025-re becsült ukrán GDP csaknem háromszorosa.)

Ukrajna újjáépítése folyamatosan zajlik

Az ukrán kormány nemzetközi segítséggel folyamatosan koordinálja a helyreállítást, az idén – például a lerombolt lakóingatlanok újjáépítésére, az aknamentesítésre és a több ágazatra kiterjedő gazdasági támogatási programokra – összesen több mint 15 milliárd dollárt költenek. A Világbank által gyűjtött adatok szerint

A Világbank legfrissebb jelentése közel négy év hatásait tekinti át, lefedve a 2022 februárja és 2025 decembere közötti 46 hónapot. A jelentés szerint a közvetlen károk becsült értéke mára 

• meghaladja a 195 milliárd dollárt; 
• a tavaly februári jelentés még 176 milliárd dollárral számolt. 

A leginkább érintett ágazatok a lakhatás, a közlekedés és az energia. A károk, veszteségek és szükségletek továbbra is elsősorban a frontvonalhoz közeli megyékben és a nagyvárosi térségekben koncentrálódnak.

Sorsdöntő tél az ukrán energiaszektorban

Az energetikai szektorban – amely az intenzitásában rekordot döntő tél során fokozott támadások célpontja volt – egy év alatt mintegy 21 százalékkal nőtt a megrongálódott vagy megsemmisült eszközök aránya, beleértve az energiatermelést, az átviteli és elosztó infrastruktúrát, valamint a távfűtési rendszereket. 

• A közlekedési ágazatban a helyreállítási igények  mintegy 24 százalékkal emelkedtek a tavaly publikált jelentés megállapításai óta; 2025-ben felerősödtek a vasutak és a kikötők elleni támadások. 
• 2025. december 31-ig a lakásállomány 14 százaléka sérült meg vagy semmisült meg, ami több mint hárommillió háztartást érint.

Ukrajna magánszektora példátlan zavarok közepette is figyelemre méltó ellenálló képességről tett tanúbizonyságot, és kulcsszerepet játszik majd a helyreállításban és újjáépítésben. A világbank elemzése hangsúlyozza, hogy a hazai és nemzetközi magánbefektetések teljes potenciáljának kiaknázása tartós reformokat igényel 

• az üzleti környezet javítása, 
• a verseny erősítése, 
• a finanszírozáshoz való hozzáférés bővítése, 
• a munkaerőhiány kezelése, 
• valamint a termelés uniós zöld- és digitális normákhoz igazítása

érdekében. Mindezek leírva nagyon szépen hangzanak, viszont a valóságban önmagukban is hatalmas problémát jelentenek a munkaerőhiánnyal és a mindent átható korrupcióval küzdő országnak. 

Kijev arcátlanul magabiztos

Az EU-t azonban láthatóan nem zavarják ezek a tények; Brüsszel mindenáron be akarja passzírozni az unióba a háború által sújtott országot – már 2027-ben. Kijev hihetetlenül magabiztos a dolgában, nemrég közölték, hogy kizárólag a teljes jogú tagságot hajlandók elfogadni, semmilyen könnyített vagy korlátozott tagság nem megfelelő számukra – mintha ők tennének szívességet az EU-nak azzal, hogy belépnek. 

Brüsszel pedig egészen elképesztő módon veszi a lapot: „Oroszország agressziós háborúja generációk óta nem látott pusztítást hozott – mondta Marta Kos bővítésért felelős uniós biztos. – Ez a felmérés megmutatja a kihívás és az előttünk álló lehetőség nagyságát.

Merész reformokkal és az Ukrajna Beruházási Keretrendszer eszközeivel, amelyekkel nagy léptékben mozgósítjuk a beruházásokat, a pusztítást jólétté alakítjuk, és előmozdítjuk Ukrajna uniós csatlakozását.”

A politikai nyilatkozatok mögött azonban kőkemény realitások húzódnak meg: ki fogja ezt kifizetni?

A Világbank becslései szerint a hosszú távú szükségletek közül 

• a legnagyobb az igény a közlekedési ágazatban jelentkezik több mint 96 milliárd dollárral. 
• Ezt követi az energetika (közel 91 milliárd dollár), 
• a lakhatás (majdnem 90 milliárd dollár), 
• a kereskedelem és ipar (több mint 63 milliárd dollár), 
• valamint a mezőgazdaság (több mint 55 milliárd dollár). 
• A robbanóeszközök jelentette veszély kezelése és a törmelék eltakarítása közel 28 milliárd dollárba kerül, annak ellenére, hogy a felmérések és az aknamentesítés terén történt előrelépések mérsékelték az ágazat veszteségeit.

Ukrajna ezermilliárd dollárt követel, az orosz vagyont is beleértve

Azzal eddig is mindenki tisztában volt, hogy Ukrajna meglehetősen nagy eréllyel követeli a nemzetközi segítséget. Denisz Smihal (aki 2025-ben lemondott miniszterelnöki posztjáról, aztán rövid időre Ukrajna védelmi miniszterévé nevezték ki, de innen később eltávolították, majd 2026 januárjától energiaügyi miniszter és első miniszterelnök-helyettes lett) a Deutsche Welle szerint tavaly nyáron egy római konferencián közölte, hogy országa ezermilliárd dolláros újjáépítési alapot szeretne gründolni.  

Kijev két alap létrehozását javasolja: 

• az egyik az 540 milliárd dollár értékű Ukrajna Alap, amelyet az ország újjáépítésére fordítanának, és amelyet elkobzott orosz vagyonból és az orosz nyersanyagok exportjára kivetett különadóból kellene finanszírozni, 
• a másik pedig a 460 milliárd dollár értékű Európai Strukturális Alap, amelynek platformként kellene szolgálnia az európai vállalkozások ukrán termelésbe történő befektetéseihez. 

Brüsszel megaalapot hozott létre – egyelőre szerény eredményekkel

Az Európai Bizottság korábban bejelentett egy új megaalapot, amely az Ukrajna Újjáépítését Szolgáló Európai Zászlóshajó Alap (European Flagship Fund for the Reconstruction of Ukraine) nevet viseli.

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen júliusban úgy jellemezte az alapot, mint „a világ legnagyobb tőkealapját, amely az újjáépítést támogatja. A magánszektorral együttműködve beindítja a beruházásokat az energetikában, a közlekedésben, a kritikus nyersanyagok területén, valamint a kettős felhasználású iparágakban… részesedést vállalunk Ukrajna jövőjében azáltal, hogy 

és ezzel segítjük az ország újjáépítését.”

Az alap mögött az Európai Bizottság, Franciaország, Németország, Olaszország és Lengyelország áll, továbbá az Európai Beruházási Bank (EIB), a Kreditanstalt für Wiederaufbau (KfW), a Cassa Depositi e Prestiti (CDP), a Proparco és a Bank Gospodarstwa Krajowego (BGK). Az alap tervei szerint 2026-ig már 500 millió euró tőkét gyűjtene.