Orbán Viktor: az iráni háború miatt jelentős energiaár-emelkedés fenyeget, így kétszeres bűn az ukrán olajblokád – videó

„Jelenleg 230 ezer hadrendbe állított digitális harcosunk van, akik bármikor, bárhol hajlandóak kiállni” – fogalmazott Orbán Viktor Esztergomban a Digitális Polgári Körök (DPK) országjárásán. 

Hozzátette, hogy a hátralévő hetekben a szimpatizánsok közül „mindenki végezze el azt a melót, amit vállalt” és akkor „lefogjuk tolni a pályáról” az ellenfelet. 

Arról is beszélt Esztergomban, hogy hármasával építik az ipari centrumokat:

Azt is mondta, hogy a helyiek ezen rengeteget nyertek: az elmúlt 10 évben Komárom-Esztergom vármegye ipari teljesítménye háromszorosára nőtt. Ebből az is következett, hogy a 4,8 százalékos munkanélküliség lement 2,5 százalékra a vármegyében.

„Mi is tettünk ehhez hozzá valamit, mert idehoztunk ebbe a megyében 146 nagyberuházást,  ehhez adtunk 160 milliárd forintnyi támogatást, létrehoztunk 13 500 új munkahelyet, és a Covid idején megvédtünk 24 ezer gyári munkahelyet” –  tette hozzá.

A miniszterelnök kijelentette, hogy az iparnak van jövője, hozzátette, hogy „a legjobban teszik az itteni fiatalok, hogyha szakmunkásságot megbecsülik, és minél többen akarnak jó szakmunkásokká válni, abban lesz a biztos jövő”.

Energiaveszély fenyegeti Magyarországot

A fontos energetikai létesítmények védelméről elmondta, hogy eddig csak a rendőrök és a katasztrófa védelem dolgozott a létesítmnyeknél, most már kint vannak a katonák is. Megerősítették  védelmet Pakson is, Kelet-Magyarországnál vannak létesítmények, amelyekre a védelmét el kellett rendelni. 

Arról is beszélt, hogy Irán a világ egyik legnagyobb kőolajtermelője. Kína olaj ellátásának 15 százalékáért felelős. 

„És ott még van egy szoros, amin keresztül nemcsak az iráni, hanem a többi arab ország olaját is kiviszik a világpiacra tankereken. Azt le lehet zárni, vagy a háború miatt elzáródhat. Ez azt jelenti, hogy 

–  tette hozzá.

„Nem tudjuk, így lesz-e, de az esély az több mint komoly. Ilyen körülmények között, amikor a világban mindenhol az a veszély fenyeget, hogy 

– utalt Irán megtámadására , és a Barátság kőolajvezeték elzárására.

Magyarország további eszközöket vet be

Magyarország és Szlovákia biztosítja az Ukrajnába irányuló villamosenergia-import mintegy 40 százalékát – mondta Orbán Viktor miniszterelnök, aki szerint ez komoly eszközt jelent Budapest kezében. 

Hozzátette: ezt a lehetőséget eddig nem vetették be, tekintettel arra, hogy a határ túloldalán magyar közösségek élnek. „Ezt csak a legvégén fogjuk használni, ha szükséges, nem pedig most az elején” – fogalmazott.

A kormányfő beszélt arról is, hogy 

Mint mondta, korábban hozzájárultak ahhoz, hogy az Európai Unió – Magyarország részvétele nélkül – biztosítson ilyen nagyságrendű kölcsönt, ám a megállapodást még nem írták alá. „Mi nem is fogjuk” – jelentette ki, hozzátéve ugyanakkor, hogy nincs kétsége afelől: Brüsszel idővel megkísérli majd megkerülni a magyar vétót. Úgy látja, a mostani eszköz működik, de nem tekinthető végleges megoldásnak, ezért a kormány további lépésekre készül.

Orbán Viktor bejelentette, hogy Magyarország nem hajlandó elfogadni az Oroszországgal szembeni, jelenleg tárgyalás alatt álló 20. szankciós csomagot, amelyhez egyhangú döntés szükséges. „Abból nem lesz semmi” – fogalmazott, hangsúlyozva: amíg az olajszállítás nem indul újra, addig Magyarország semmilyen, Ukrajna érdekét szolgáló, egyhangúságot igénylő uniós döntést nem támogat.

A miniszterelnök szerint a vita középpontjában valójában az energiapolitika és a rezsicsökkentés jövője áll. Kiemelte: a rezsicsökkentés nem magától értetődő adottság, hanem tudatos gazdaságpolitikai döntések eredménye. 

„Az nem az égből jön, nem manna” – mondta, hozzátéve, hogy a magyar háztartások éves átlagban mintegy 250 ezer forintot fizetnek rezsire, míg Lengyelországban ez az összeg körülbelül 900 ezer forint, Csehországban pedig egymillió forint körül alakul.

Azt is mondta: ha rezsicsökkentési rendszer megszűnne, az olyan terhet jelentene a magyar családok számára, mintha egy havi átlagjövedelmüket veszítenék el. A kormányfő úgy fogalmazott: a kérdés az, hogy „az ukrán zsarolásnak engedő” vagy a rezsicsökkentésért és az olcsóbb üzemanyagért küzdő kormánya lesz-e Magyarországnak.

Orbán Viktor szerint a következő időszakban az energiapolitikai és uniós viták középpontjában továbbra is a nemzeti érdekek érvényesítése áll majd, különös tekintettel a magyar családok terheinek alacsonyan tartására.