Orbán Viktor: az iráni háború miatt jelentős energiaár-emelkedés fenyeget, így kétszeres bűn az ukrán olajblokád – videó
„Jelenleg 230 ezer hadrendbe állított digitális harcosunk van, akik bármikor, bárhol hajlandóak kiállni” – fogalmazott Orbán Viktor Esztergomban a Digitális Polgári Körök (DPK) országjárásán.
Hozzátette, hogy a hátralévő hetekben a szimpatizánsok közül „mindenki végezze el azt a melót, amit vállalt” és akkor „le fogjuk tolni a pályáról” az ellenfelet.
Arról is beszélt Esztergomban, hogy hármasával építik az ipari centrumokat:
így jött létre a Nyíregyháza–Debrecen–Miskolc, Szeged–Békéscsaba–Kecskemét, illetve Komárom, Fehér és Győr-Moson Sopron vármegyéből álló ipari övezet.
Azt is mondta, hogy a helyiek ezen rengeteget nyertek: az elmúlt tíz évben Komárom-Esztergom vármegye ipari teljesítménye háromszorosára nőtt. Ebből az is következett, hogy a 4,8 százalékos munkanélküliség lement 2,5 százalékra a vármegyében.
„Mi is tettünk ehhez hozzá valamit, mert idehoztunk ebbe a megyében 146 nagyberuházást, ehhez adtunk 160 milliárd forintnyi támogatást, létrehoztunk 13 500 új munkahelyet, és a Covid idején megvédtünk 24 ezer gyári munkahelyet” – tette hozzá.
A miniszterelnök kijelentette, hogy az iparnak van jövője, hozzátette, hogy „a legjobban teszik az itteni fiatalok, hogy ha a szakmunkásságot megbecsülik, és minél többen akarnak jó szakmunkásokká válni, abban lesz a biztos jövő”.
Energiaveszély fenyegeti Magyarországot
A fontos energetikai létesítmények védelméről elmondta, hogy eddig csak a rendőrök és a katasztrófavédelem dolgozott a létesítményeknél, most már kint vannak a katonák is. Megerősítették a védelmet Pakson is, Kelet-Magyarországnál vannak létesítmények, amelyek védelmét el kellett rendelni.
Arról is beszélt, hogy Irán a világ egyik legnagyobb kőolaj-termelője, Kína olajellátásának 15 százalékáért felelős.
„És ott még van egy szoros, amin keresztül nemcsak az iráni, hanem a többi arab ország olaját is kiviszik a világpiacra tankereken. Azt le lehet zárni, vagy a háború miatt elzáródhat. Ez azt jelenti, hogy
fenyeget bennünket. A Védelmi Tanács ülésén a veszély pontos mértékét fölmérjük, de fenyeget egy jelentős világpiaci energiaár-emelkedés is”
– tette hozzá.
„Nem tudjuk, így lesz-e, de az esély az több mint komoly. Ilyen körülmények között, amikor a világban mindenhol az a veszély fenyeget, hogy
az energia ára nő, az a lépés, hogy Magyarországot elzárták az olcsó kőolajból, ez kétszeres bűn. Ez kétszeres veszély”
– utalt Irán megtámadására , és a Barátság kőolajvezeték elzárására.
Magyarország további eszközöket vet be
Magyarország és Szlovákia biztosítja az Ukrajnába irányuló villamosenergia-import mintegy 40 százalékát – mondta Orbán Viktor miniszterelnök, aki szerint ez komoly eszközt jelent Budapest kezében.
Hozzátette: ezt a lehetőséget eddig nem vetették be, tekintettel arra, hogy a határ túloldalán magyar közösségek élnek. „Ezt csak a legvégén fogjuk használni, ha szükséges, nem pedig most, az elején” – fogalmazott.
A kormányfő beszélt arról is, hogy
Magyarország blokkolja az Ukrajnának szánt, mintegy 90 milliárd eurós uniós hitelcsomagot.
Mint mondta, korábban hozzájárultak ahhoz, hogy az Európai Unió – Magyarország részvétele nélkül – biztosítson ilyen nagyságrendű kölcsönt, ám a megállapodást még nem írták alá. „Mi nem is fogjuk” – jelentette ki, hozzátéve ugyanakkor, hogy nincs kétsége afelől: Brüsszel idővel megkísérli majd megkerülni a magyar vétót. Úgy látja, a mostani eszköz működik, de nem tekinthető végleges megoldásnak, ezért a kormány további lépésekre készül.
Orbán Viktor bejelentette, hogy Magyarország nem hajlandó elfogadni az Oroszországgal szembeni, jelenleg tárgyalás alatt álló 20. szankciós csomagot, amelyhez egyhangú döntés szükséges. „Abból nem lesz semmi” – fogalmazott, hangsúlyozva: amíg az olajszállítás nem indul újra, addig Magyarország semmilyen, Ukrajna érdekét szolgáló, egyhangúságot igénylő uniós döntést nem támogat.
A miniszterelnök szerint a vita középpontjában valójában az energiapolitika és a rezsicsökkentés jövője áll. Kiemelte: a rezsicsökkentés nem magától értetődő adottság, hanem tudatos gazdaságpolitikai döntések eredménye.
„Az nem az égből jön, nem manna” – mondta, hozzátéve, hogy a magyar háztartások éves átlagban mintegy 250 ezer forintot fizetnek rezsire, míg Lengyelországban ez az összeg körülbelül 900 ezer forint, Csehországban pedig egymillió forint körül alakul.
Azt is mondta: ha rezsicsökkentési rendszer megszűnne, az olyan terhet jelentene a magyar családok számára, mintha egy havi átlagjövedelmüket veszítenék el. A kormányfő úgy fogalmazott: a kérdés az, hogy „az ukrán zsarolásnak engedő” vagy a rezsicsökkentésért és az olcsóbb üzemanyagért küzdő kormánya lesz-e Magyarországnak.
Orbán Viktor szerint a következő időszakban az energiapolitikai és uniós viták középpontjában továbbra is a nemzeti érdekek érvényesítése áll majd, különös tekintettel a magyar családok terheinek alacsonyan tartására.
Vadásztak rájuk, aztán lassan beszivárgott Amerikába a nagy ellenfél: Trump már kezd rászokni – „Imádom ezt, hadd jöjjenek!"
