Már két hónap telt el a devizaliberalizáció óta, a tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a külföldi befektetők stratégiájában nem okozott változásokat lehetőségeik bővülése. A nem rezidenseket nem kápráztatta el például a lehetőség, hogy vehetnek diszkontkincstárjegyeket is. Sőt, a külföldi befektetők lejáró rövid papírjaikat részben hosszabbra cserélték. A nem magyar kézben lévő állampapír-portfólió átlagos hátralévő futamideje (egyszerűsített durationje) ugyanis 2,46-ra nőtt.
Ráadásul alacsony forgalom mellett 1011 milliárdos maximumáról 931 milliárd forintra csökkent a külföldiek kezében lévő állampapír-állomány. Szakértők szerint azonban ennek nagy része technikai okokkal magyarázható, ami egyben az átlagos futamidő növekedését is indokolja.
Az általános magyarázat szerint a sávszélesítésre spekulálók, akik tavasszal gyakorlatilag az összes rövid hátralévő futamidejű papírt felvásárolták, a profitrealizálást követően egyszerűen nem újították meg befektetéseiket.
A devizaliberalizáció ugyanakkor hozott olyan újdonságot is, melyet kihasználnak a befektetők. Július közepe óta ugyanis működik egy nem intézményesített derivatív piac a bankok között, amelyen többnyire kamatláb-derivatívákkal kereskednek. Így a külföldi befektetőknek lehetőségük nyílt arra, hogy az alaptermék -- állampapír -- megvétele nélkül spekuláljanak a magyar hozamokra. Az azonban nem ismeretes, hogy mekkora a likviditás ezen a piacon.
A szakértők szerint reálgazdasági szinten továbbra sincs probléma. A külföldiek számára legfontosabb mutató, a folyó fizetési mérleg júliusban váratlanul nagy szufficitet mutatott (rekordmértékű volt a többlet), és az infláció sem aggasztó. A jelenlegi helyzetben a három hónapos magyar hozamprémium valamivel 5 százalék felett mozog, ami elég attraktív lehet a külföld számára. Persze ez már korántsem olyan vonzerő, mint amilyen a sávszélesítést követő hozamzuhanással kapcsolatos várakozás volt.
Frei Tibor, a TakarékBróker kötvényelemzője szerint a jelenlegi alacsony forgalom és a külföldiek vételi kedvének drasztikus csökkenése nagyrészt a forint ugrásszerűen megnőtt volatilitásával magyarázható -- a befektetők nem szívesen vállalnak ekkora kockázatot. Arra a kérdésre, hogy ez mikor változhat, a szakértő elmondta: a forint volatilitásának csökkenéséhez két feltételnek kell teljesülnie. Egyrészről kézzelfogható bizonyítékra van szüksége a piacnak az MNB monetáris politikájának -- inflációs célja elérésének -- sikerességével kapcsolatban. Másrészről pedig a külföldi befektetők szemében külön kell válnia a forintnak a zlotytól (amennyiben Lengyelországban további problémák jelentkeznek), hogy ne fordulhasson elő a közelmúltban lejátszódott láncreakció, amikor a lengyel költségvetéssel kapcsolatos kedvezőtlen hírek miatt a forint is hirtelen nagymértékben gyengült.