A modern technika fogságában
A bankkártyáját fizetésre is gyakran használó ügyféllel előfordulhat, hogy nem tudja használni a plasztiklapot, bár tudja, hogy van pénz a számláján. Előfordulhat ugyanis, hogy egy korábbi fizetés összegével átmenetileg duplán terhelték meg a számláját.
A szisztéma egyébként a következő: fizetéskor az elfogadó bank zároltatja az összeget a vásárló számláján, majd elküldi a terhelést a kibocsátó banknak. Ha az információk nem egyeznek meg teljesen, akkor a terhelést követően is fennmaradhat a zárolás -- ismerte el lapunknak Braun Csaba, a Raiffeisen Bank főosztályvezetője. Ha -- például -- valaki szállodában érkezéskor bemutatja a kártyáját, vagy ha autót bérel, akkor nem a végleges, hanem csak egy hozzávetőleges összeget zároltatnak a számláján. Amikor pedig fizet, akkor küldik meg a terhelést. Az ilyen esetekben pedig a két összeg majdnem biztosan nem egyezik. Braun szerint a szállodák egyébként már rutinosan fel szokták oldatni a zárolást. Ha mégsem, akkor a zárolás 15 napig fennmaradhat annak ellenére, hogy időközben a terhelés már megtörtént.
Ez igen kellemetlen lehet, főleg nagyobb összeg esetében, hiszen ez azt jelenti, hogy -- például -- valakinek 60 ezer forintot zároltat a szálloda a számláján a várható költségekre, és amikor fizet 65 ezret, akkor átmenetileg 125 ezerrel lesz kevesebb a pénze, mert a zárolás még egy ideig fennmarad.
Az is lehet, hogy nem az összeg, hanem más azonosító információ nem egyezik, így a terheléssel egy időben nem történik meg a zárolás automatikus feloldása. Az sem vigasztaló az ügyfélnek, hogy a zárolt összeg neki kamatozik.
Banki üzemviteli hiba, ha a tranzakciós összeg zárolása a terhelést követően is fennmarad -- mondta Varga István, a Magyar Nemzeti Bank főcsoportvezetője a Világgazdaságnak. A pénzintézet ugyanis felelősséggel tartozik az ügyfél pénzéért, és indokolatlanul nem korlátozhatja annak számlája fölötti rendelkezési jogát. Ha mégis ezt teszi, akkor nem a szerződés szerint teljesít, így az ügyfél jogosan kérheti az esetleges kára megtérítését.
Az MNB a pénzforgalmi ellenőrzések során törekszik feltárni mindenfajta, számlavezetéssel kapcsolatos hiányosságot, és szükség esetén lépéseket tesz azok megszüntetése érdekében -- tette hozzá Varga.
A bankkártyapiacon 62 százalékos részesedéssel bíró OTP Banknál is időnként előfordulnak olyan panaszok, hogy a zárolást a terhelést követően sem oldották fel. Jellemzően külföldi kártyahasználat után fordulnak a bankhoz ezzel a problémával. Ilyen esetekben, ha a kártyabirtokos bemegy a fiókba a bizonylatokkal, akkor némi átfutási idővel fel tudják oldani a zárolást -- mondta lapunknak Hargitai Teréz, az OTP Bank főosztályvezetője.
Hozzátette: amennyiben az ügyfél mégsem tud bemenni a bankfiókba, mert külföldön tartózkodik, a pénzintézet telefonos ügyfélszolgálatát, a HelpDesket tudja igénybe venni, amely segítséget nyújt a további lépések megtételében. A főosztályvezető szerint azonban ez a probléma nem jellemző a bankkártyák használata során. Annak ellenére, hogy egyre gyakrabban használják az ügyfelek fizetésre a plasztiklapot. Míg tavaly, az első fél évben havi 800-900 ezer darab vásárlási tranzakciót bonyolítottak le az OTP Bank kártyabirtokosai -- hangsúlyozta --, addig az idei első fél évben (mintegy 30 százalékkal) havi 1,2-1,4 millióra nőtt a bankkártyás vásárlások száma. A havi 7-7,5 milliárd forintos forgalom pedig 10,1 milliárdra emelkedett.
Arról nincsenek adatok, hogy hányan használnak több bankkártyát is, pedig a legjobban akkor biztosíthatja be magát a bankkártyát használó a technika ördöge ellen, ha legalább két különböző kibocsátó bank különböző logójú plasztiklapját használja. És persze -- sajnos, ma még -- nem árt némi készpénz sem.
