Egységes teljesítménymérés kétségekkel
Mára a magyar tőkepiac egésze sajátos állapotba került, reálisan senki sem számol azzal, hogy egy csapásra számolatlanul fog ömleni a pénz az egyes termékekbe. A kockázatosabb formákat választó befektetőknek ezért egyre fontosabbá válik, hogy a befektetéskezelő milyen hatékonysággal gyarapította a különböző jogcímeken nála lévő vagyont.
Az egzakt mérés igénye az elmúlt évtizedben egységes rendszer kialakításához vezetett a fejlett piacokon. Ennek lett eredménye a befektetések teljesítménymérésének globális szokványai (global investment perfomance standards -- GIPS), amely az idei év elejétől lépett hatályba.
A GIPS tartalma öt pontban foglalható össze. A kiindulási adatok pontos rögzítése teremti meg a mérés alapjait. A számítási módszertan egységessége szükséges az összehasonlíthatósághoz. A kompozit portfóliócsoportok előállítása az egy befektetéskezelőnél lévő hasonló eszközallokációs vagyonelemek összessége, amely reprezentálja az adott befektetési stratégiát. A GIPS-nek történő megfeleléshez a társaságoknak közzé kell tenni azokat az információkat, melyekben az adatok értelmezhetőek. Végül a fentiek alapján kiszámított teljesítménymutatókat a GIPS vonatkozó irányelvei szerint kell bemutatni. Fontos elem egyébként az is, hogy a teljesítménymérés eljárása egy független harmadik fél, a hitelesítő folyamatos ellenőrzése alatt áll.
Az elveknek való megfeleléshez öt olyan év teljesítményének bemutatására van szükség, amely az összefoglalt standardokat tükrözi. Természetesen ezt nálunk csak egy-két szereplő tudja prezentálni, ezért a hazai piacon a Befektetési Alapkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz) kezdett önszabályozó tevékenységbe. Erre azért volt szükség, mert az 1991-ben megalkotott törvény számos ellentmondást tartalmazott.
A tőkepiaci törvény tervezete több elemet átvett a Bamosz eddigi ajánlásaiból, és elvi alapon merített a GIPS tartalmából is. A leendő jogszabály 15. számú melléklete tartalmazza a kezelt portfóliókon elért teljesítmény, illetve hozam számításának, bemutatásának és közzétételének szabályait.
Az elvi jelentőségű szabályozás a portfóliókezelési és a befektetési alapkezelési tevékenységre irányadó. A nyugdíjpénztári vagyonkezelésre és a biztosítók befektetéssel kombinált (unit-linked) termékeire más jogszabályok ettől eltérő rendelkezései vonatkoznak.
A befektetéskezelés kezdetben egységes koncepciója megtört a hosszúra nyúlt kodifikációs folyamatban, a "végeredmény" nem ugyanazon elvi alapon kezeli a különböző struktúrákat. A legnagyobb fokú átláthatóság továbbra is a befektetési alapokat jellemzi.
