Kamaton felüli költségek -- eltérő arányok

A nem pénzügyi vállalati, a háztartási és bankközi forintkamatok augusztusi alakulásáról kiadott jegybanki közlemény jelentősen eltér a korábbiaktól. Lényeges változás, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ebben a lakossági hitelek adatai között májusig visszamenőleg közli a három hónapnál hosszabb lejáratú fogyasztási és egyéb hitelek teljes hiteldíjmutatóját (THM) is.
A különböző kölcsönfajtáknál a kamaton felüli költségek arányát vizsgálva egészen meglepő következtetésekre juthatunk. Érdekes módon ugyanis ez az érték a folyószámlahiteleknél a legmagasabb, amelyeknél a kamatot a különböző költségek mintegy 32 százalékkal növelik. Elég magas -- 25 százalék körüli -- érték jön ki a személyi hiteleknél is. A legkedvezőbb adatok a gépjárműkölcsönöknél tapasztalhatók. Itt az ügyfélterhek a kamaton felül 12,3--13 százalékkal nőnek.
Az áruvásárlási kölcsönöknél a THM értéke május óta igencsak dinamikusan emelkedett. Az év ötödik hónapjában a költségek még 13,3 százalékkal növelték a kamatot, a következő hónapban ez az érték 15,3-re, majd 15,5-re nőtt, augusztusban pedig már 17,1 százalékot tett ki. Az átlagkamatok és a THM tekintetében is ez tekinhető egyébként a legdrágább hitelfajtának.
Az áruvásárlási kölcsönök részaránya közben (augusztustól ugyanis az MNB ezeket is közzéteszi) májustól júliusig töretlenül emelkedett, az év nyolcadik hónapjában viszont csökkent. Majdnem egy százalékponttal esett ugyanekkor a gépkocsi-vásárlási hitelek részaránya. Növekedés elsősorban a folyószámlakölcsönöknél és a jelzáloghiteleknél tapasztalható.
A különböző hitelfajták részesedésének ismertetése rendkívül hasznos, hiszen így meg tudjuk ítélni, hogy egy-egy havi átlagkamat-változás mennyiben ered a kihelyezési struktúra módosulásából. A különböző hitelfajták terhe ugyanis alaposan eltér. A legolcsóbb egyébként nem a jelzáloghitel (mint azt gondolnánk), hanem az utóbbi időben igencsak csekély népszerűségű lombardhitel.
Az augusztusi jegybanki közleményben újdonságnak számít az is, hogy az egyéni vállalkozókra érvényes kamatokat nem a lakossági üzletágon belül, hanem külön csoportban ismerteti. Az adatokból kitűnik, hogy az egyéni vállakozókat betétesként nem tartják túl nagy becsben a bankok. A náluk alkalmazott éven belüli betéti átlagkamatok (8,16 százalék) még a lakossági üzletágban alkalmazottnál (a 8,61-dal szemben a vállalati szektor 8,85 százalékával) is alacsonyabbak. Az éven belüli hiteleknél viszont már nem ilyen kedvezőtlen az egyéni vállalkozók számára a helyzet. Az ebben a körben elért 17,63 százalékos átlagos kamat ugyanis a magánszemélyeknél alkalmazott 21,1 százalékhoz képest kifejezetten kedvező. Más persze a kép akkor, ha a vállalatokat is figyelembe vesszük, ott ugyanis az augusztusi átlagkamat 12,17 százalék volt.