Óriásit fordult a forint, a régiós devizákat is lehagyja – kiderült a magyar pénz remeklésének oka
Jelentősen javult a piaci hangulat, miután Donald Trump amerikai elnök az iráni háború minél hamarabbi lezárásáról beszélt. A globális kockázatvállalási kedv erősödéséből a régiós devizák is profitálni tudtak, a forint ma délelőtti teljesítménye pedig közülük is kiemelkedik.
A hazai fizetőeszköz a kora reggeli 387,5-es szintről 384-ig erősödött vissza kilenc órára az euró ellenében, ahonnan kissé kiengedett, és negyed 12-kor 385,8 forintig jött vissza a kurzus. Ez még így is bő félszázalékos forintelőny a közös európai pénzhez képest.
A dolláron 0,6 százalékot hozott a forint, a keresztárfolyam 331,3 forintnál jár cikkünk írásakor.
A régiós devizákkal összevetve is jól teljesít a magyar valuta:
- a cseh korona fél százalékkal kerül kevesebbe, 15,8 forintba,
- a lengyel zloty jegyzése pedig 0,6 százalékkal került lejjebb, 90,6 forintig.
A hazai fizetőeszköz kelet-közép-európai felülteljesítését mutatja az is, hogy a cseh korona mindössze 0,1 százalékkal erősödik az euróval és a dollárral szemben, a lengyel valuta pedig az euróhoz képest 0,2 százalékkal, a dollárral összevetve pedig 0,15 százalékkal gyengül.
A forintnak lendületet adott a vártnál alacsonyabb, jóval a jegybanki célsávon belüli, 1,4 százalékos növekedést mutató februári inflációs adat, amely tíz éve a legalacsonyabb ütemű pénzromás a KSH ma reggel közzétett adatai szerint.
A piacokat megnyugtatta, de legalábbis nem nyugtalanítja, hogy az elszálló olajárak miatt a kormányzat ársapkát tett az üzemanyagárakra.
A Commerzbank reggeli jegyzetében kiemeli: az utóbbi kereskedési minták alapján elmondható, hogy a régiós devizák közül a cseh korona mozog együtt leginkább a piaci fősodorral, a forintra a legnagyobb ingadozások jellemzőek, a zloty pedig valahol a kettő között helyezkedik el.
Ez azt is jelenti, hogy ezeknek a kelet-közép-európai devizáknak a kilátásai nagyban függenek attól, hogy a következő negyedévben hogyan alakul a globális geopolitikai helyzet, és ez hogyan hat az euró és az amerikai dollár árfolyamára
– hangsúlyozta Tatha Ghose, a Commerzbank közgazdásza.
A globális energiaár-emelkedést kiváltó iráni háború miatt a devizapiaci kereskedők visszavonták a magyar kamatcsökkentésre vonatkozó fogadásaikat, és már egy monetáris szigorítást kezdtek el beárazni az év második felére, bár a globális hangulat javulásával kedden ezek a várakozások ismét megváltoztak.
Nyeste Orsolya, az Erste elemzője úgy véli, a forint legutóbbi fellendülése ellenére a magasabb piaci volatilitás megnehezítheti az inflációs várakozások rögzítését, mivel a kormány árplafonjai visszafogják az inflációs nyomást.
