Nagy a hazafiasság Magyarország szomszédságában: a kormányt is meglepte, milyen sokan jelentkeztek katonai kiképzésre
Horvátország közel két évtized után újra bevezeti a kötelező katonai kiképzést. Az első újoncokhoz jóval több önkéntes csatlakozott, mint amire az illetékesek számítottak – írja a Bloomberg.
A horvát hadsereg a héten kezdi meg 800 fiatal kiképzését különféle harci készségek elsajátítására a rohampuska használatától a krav maga harcművészeten át a drónok működtetéséig. Körülbelül a felük önkéntes, a másik felüket pedig besorozták.
Ivan Anusic védelmi miniszter szerint
a kormányt pozitív meglepetésként érte az önkéntesek magas száma.
„A célunk nem az, hogy a fiataljainkat a frontra vagy háborúba küldjük, hanem hogy hasznos készségekkel lássuk el őket, és megtanítsuk őket arra, hogyan reagáljanak egy válsághelyzetben” – mondta.
A kormány terve, hogy az év végéig két hónapos turnusokban kiképezzék a 2007-ben született férfiak többségét, azaz mintegy 20 ezer főt. Ezt követően pedig minden következő korosztályal is sorra kerülne.
A horvát katonai kiképzés
A 3,9 millió lakosú Horvátországnak hivatásos önkéntes hadserege van, Andrej Plenkovic miniszterelnök azonban ezt nem tartja elégségesnek. Októberben a parlamentben vetette fel a kötelező alapfokú katonai kiképzés ötletét, amit a törvényhozóknak a megváltozott biztonsági körülményekkel indokolt.
A legnagyobb ellenzéki párt, a Szociáldemokraták szerint a programnak inkább önkéntesnek kellene lennie. Mint a párt vezetője, Sinisa Hajdas Doncic mondta, a kiképzés legyen „enyhe sorozás vagy képzés azoknak, akik a legmotiváltabbak és legfelkészültebbek”.
A végső forma kompromisszum eredménye lett.
Az újoncok a szállás és ellátás mellett havonta 1100 eurót (424 ezer forint) kapnak. A besorozottak előnyt élveznek az állami szektorban elérhető állásoknál is. Az önként jelentkező legtöbb nő azonban nem részesülhet ebből az előnyből, mint ahogy a lelkiismereti okból szolgálatot megtagadók sem. Ők helyette polgári szolgálatot vállalhatnak.
A jelenlegi önkéntesek között 82 nő van.
A diákok a tanulmányaik befejezéséig halasztást kérhetnek, de 29 éves koruk előtt be kell lépniük a programba.
Szerbia még az idén Horvátország nyomdokaiba lép
Horvátországhoz még az idén csatlakozik a szomszédos Szerbia a kötelező alapfokú katonai kiképzés bevezetésében. Ott a kötelező sorozást 2011-ben szüntették meg.
Az országok Európa-szerte erősítik védelmüket mind a hadi kiadások, mind a katonai szolgálatok terén. Az egyik legszembetűnőbb példa erre Németország, amely szakított azzal az elvével, hogy a védelmét az Egyesült Államokra és a NATO-ra bízza. A német kormány bejelentette, hogy felépíti Európa legerősebb hagyományos hadseregét.
Mint a Világgazdaság megírta, a német koalíciós kormány ősszel jutott kompromisszumra a katonai szolgálat kapcsán, hogy újjáépítse az ország meggyengült fegyveres erejét. A Friedrich Merz kancellár konzervatívjai és a balközép szociáldemokraták által elfogadott modell egy hibrid rendszert irányoz elő, amely önkéntes szolgálaton alapul, de szükség esetén a kötelező behívás lehetőségével is rendelkezik.
Ez azt jelenti, hogy a sorkatonai szolgálat nem lesz ugyan kötelező, de az igen, hogy a jövőben minden 18 éves német férfi megjelenjen a sorozáson. Ha pedig az alkalmasnak minősítettek közül nem jelentkeznek elegen önkéntesen katonának, akkor a kormány dönt arról, hogy kinek kell bevonulnia.
A belgákon a sor, már Brüsszelben is a sorozást pedzik, még a kormány se hisz a fülének: „a legrosszabbra készülünk”
A katonák viszik a prímet több uniós országban a sorozás bevezetésének pedzegetésével, de ott vannak a politikusok is. Hogy a sorozás ügye Belgium esetében kormányzati támogatást élvez-e, még mindig kérdés, de egy csúcstábornok megtette az első lépést. A NATO központjának országában vagyunk.
