Emelkedtek az európai bankrészvények, erősödött a forint – esnek a régiós kötvényhozamok
Erősödéssel zártak az európai részvénypiacok kedden, a pénzügyi szektor papírjai adták a legnagyobb lökést a vezető indexeknek. A bankrészvények 3,7 százalékos emelkedése segítette a benchmarkmutatókat, miközben az energiacégek árfolyama csökkent az olajárak esése miatt.

A bankok húzták az európai piacot
A Stoxx Europe bankindexe (SX7E) jelentősen felülteljesített, mivel a befektetők kockázatvállalási hajlandósága javult, ami különösen kedvezett a pénzügyi papíroknak. Az index olyan vezető európai hitelintézetek részvényeit foglalja magában, mint
- a BNP Paribas,
- a Santander,
- a Deutsche Bank,
- az UniCredit
- vagy az Erste Group,
amelyek árfolyama érzékenyen reagál a kamatvárakozások és a gazdasági kilátások változásaira.
A bankszektor az elmúlt években kifejezetten erős teljesítményt mutatott Európában.
A magasabb kamatszintek jelentősen növelték a bankok kamatmarzsát és nyereségét, miközben a hitelállomány bővülése is támogatta az eredményeket. Az elemzők szerint a következő években a nettó kamatbevétel ismét növekedési pályára állhat, ami további támaszt adhat a szektor részvényeinek.
Ezzel szemben az energiaszektor gyengébben teljesített. A Stoxx Europe 600 Oil & Gas index (SXEP) 1,2 százalékkal esett, miután az olajpiacon erős korrekció indult.
Az olajárak csökkenése általában közvetlenül rontja az olyan nagy európai energiacégek kilátásait, mint a Shell, a BP, a TotalEnergies vagy az Eni, mivel a profitjuk jelentős része a nyersanyagárak alakulásától függ.
Az energiapapírok mozgása ráadásul szorosan összefügg a geopolitikai hírekkel és a globális kereslet alakulásával: a közel-keleti feszültségek, a világgazdasági növekedési kilátások vagy az OPEC termelési döntései egyaránt gyors árfolyamreakciókat válthatnak ki a szektorban.
Javuló globális hangulat, erősödő forint
A nemzetközi hangulat javulása a kelet-közép-európai piacokon is éreztette hatását. A forint erősödött, miközben a régiós államkötvényhozamok meredeken csökkentek.
A keddi kereskedés főbb mozgásai:
- a forint az euróval szemben akár 1 százalékkal is erősödött a korai kereskedésben,
- a magyar tízéves forintkötvény hozama 38 bázisponttal csökkent,
- Lengyelországban és Romániában is több mint 30 bázispontos hozamesés volt.
A magyar tízéves forintkötvény hozamának csökkenése azt jelzi, hogy javult a befektetői bizalom a magyar gazdaság iránt. Az alacsonyabb hozam az állam számára olcsóbb finanszírozást jelent, ami a gazdaság egésze szempontjából is kedvező fejlemény.
A forint maradt a legvolatilisebb régiós deviza
A Commerzbank közgazdásza, Tatha Ghose szerint a legutóbbi piaci mozgások ismét megerősítették a régiós devizák közötti különbségeket.
A szakértő szerint:
- a cseh korona a régió legalacsonyabb bétájú, vagyis legstabilabb devizája,
- a magyar forint mutatja a legnagyobb árfolyamkilengéseket,
- a lengyel zloty a kettő között helyezkedik el.
Ghose szerint a régiós devizák kilátásait nagymértékben a globális geopolitikai helyzet alakulása határozza meg a következő negyedévben, különösen az, hogy az euró és a dollár árfolyama miként reagál a nemzetközi feszültségekre.
Gyorsan változnak a kamatvárakozások
A kamatpályával kapcsolatos piaci várakozások is jelentősen módosultak az elmúlt napokban. Korábban a befektetők további magyar kamatcsökkentéseket áraztak. Az iráni konfliktus miatt megugró energiaárak viszont átmenetileg monetáris szigorítást vetítettek előre az év második felére. Kedden azonban ismét enyhültek ezek a várakozások, ahogy javult a globális befektetői hangulat.
Inflációs fordulat és energiapolitikai védelem
Közben a friss adatok szerint a magyar infláció februárban a várakozásoknál is jobban csökkent, ami azt jelzi, hogy az árnyomás az elmúlt hónapokban érdemben mérséklődött. A kormány eközben az energiaárak felől érkező kockázatok kezelésére is lépéseket tett:
a kormány az energiabiztonság erősítésére és az üzemanyagárak védelmére fókuszál, miközben szükség esetén a stratégiai készletek felhasználásával is biztosítható a hazai ellátás stabilitása.
Bár a közel-keleti konfliktus miatt a globális energiaárak időről időre kilenghetnek, a stabilabb inflációs folyamatok és az ellátásbiztonságot célzó kormányzati intézkedések kedvezőbb gazdasági kilátásokat vetítenek előre, ami a pénzügyi piacok számára is támogató környezetet teremthet a következő időszakban.



