Közzétette a pénzügyi stabilitásról szóló jelentését tegnap a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A félévenként megjelenő kiadvány legújabb fejezete alapvetően az idei esztendő első feléről szól, de szerepelnek benne az azóta nyilvánosságra került makrogazdasági adatok is.
A jegybank emlékeztet arra, hogy 2001-ben számos olyan intézkedésre került sor, mely a pénzügyi stabilitást alapvetően befolyásolhatja. Ilyen volt a forint sávjának kiszélesítése, a csúszó leértékelés megszüntetése, a devizakorlátozások többségének eltörlése, valamint az inflációs célkövetés rendszerének bevezetése.
A sávszélesítés nyomán a forint az euróhoz képest felértékelődött, és jelentősen megnőtt az árfolyam volatilitása. A rövid lejáratú kamatokat ezzel szemben igen alacsony volatilitás jellemezte, ami azt mutatja, hogy a kockázati prémium ingadozásai inkább az árfolyam változékonyságában tükröződtek -- írja a jelentés.
Az Egyesült Államok visszaesése és Japán tartós gyengélkedése miatti globális lassulás az Európai Unión keresztül kedvezőtlenül érinti a magyar gazdaságot is. A növekedési kilátások romlásával párhuzamosan a nemzetközi tőkepiacokon mérséklődik a kockázatosabb befektetések iránti kereslet. Ezért várhatóan Magyarországon is csökken majd a külföldi portfóliótőke beáramlása az előző évek átlagához viszonyítva -- állítja a jegybank.
Az MNB szakértői szerint a pénzügyi stabilitás szempontjából nem jelent kockázatot a lakossági hitelállománynak az utóbbi három évben mutatkozó dinamikus növekedése. A hiteleknek a teljes vagyonhoz, illetve a kamatterheknek a jövedelmekhez viszonyított aránya ugyanis nemzetközi összehasonlításban továbbra is alacsony. Ráadásul a lakossági portfólióban a kockázatosabb eszközök súlyának csökkenése figyelhető meg.
A vállalati szektor eladósodottsága elérte több nyugat-európai ország szintjét. A stabilitás irányába mutat ugyanakkor, hogy nőtt az éven túli lejáratú kötelezettségek aránya. Utóbbi azonban nemzetközi összehasonlításban még mindig alacsonynak számít. A fő kockázati tényező a jövedelmezőségi szint idei visszaesése, illetve a devizaadósság magas aránya a külkereskedelmen kívüli szektorokban is.
A jegybank továbbra is szilárdnak értékeli a hitelintézeti szektort. A bankrendszer tőkemegfelelési mutatója június végén 15,1 százalék volt, ami gyakorlatilag megegyezik a fél évvel korábbi értékkel. Csökkent azon pénzintézetek aránya, melyeknél a mutató nem éri el a 10 százalékot. A szakmai befektetőknek köszönhetően a pótlólagos tőkebevonás lehetőségét is biztosítva látják az MNB-ben.
A kockázattal súlyozott mérlegtételek értéke 7,4 százalékkal növekedett az első fél évben, ami viszont meghaladja a hitelállomány és a mérlegfőösszeg növekedési ütemét. Ez azt jelzi, hogy folytatódott a bankok kockázatosabb ügyfelek irányába történő elmozdulása, de a tavalyinál kisebb mértékben.
A bankok portfóliójának minősége némileg romlott, de ez azzal is összefüggésbe hozható, hogy csökkent a mérlegen kívüli tételek aránya, melyeket a bankok szinte teljes mértékben problémamentesnek minősítenek. Az egész portfóliót tekintve a minősített eszközök aránya 8,5 százalékról 8,7-re emelkedett.
Az intézményi befektetők együttes részesedése a megtakarításokat kezelő intézményrendszeren belül tovább nőtt, fél év alatt 24-ről 26 százalékra. Ez elsősorban a nyugdíjpénztári megtakarítások dinamikus bővülésének köszönhető. A nyugdíjpénztáraknál 2,6 millió fő volt a taglétszám a fél év végén, ami csaknem 17 százalékkal haladta meg az előző esztendő végén regisztráltat.
Az intézményi befektetők hagyományosan konzervatívan kezelt portfólióiban a kockázatkerülés további erősödése volt érezhető, a vállalati kötvény- és részvénybefektetések súlya ugyanis csökkent. Az eszközök között az állam és az MNB által kibocsátott papírok aránya 75--85 százalék között van.
A befektetési vállalkozók piacát a zsugorodás jellemezte. A nem banki tulajdonú intézmények egyre rosszabb teljesítményt nyújtanak, és a piac elhagyására kényszerülnek. A jelentés szerint ez azonban nem veszélyezteti a pénzügyi intézményrendszer stabilitását, hanem inkább erősíti azt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.