Négy céget kellene felvásárolni

Információink szerint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a Dél-magyarországi Áramszolgáltató (Démász) Rt. kérésére úgy foglalt állást, hogy a saját részvények átkötése esetén a fő tulajdonosnak felvásárlási kötelezettsége keletkezik, ha meghatározó részesedését korábban nyilvános vételi ajánlat megtétele nélkül szerezte.

A problémát az értékpapírtörvény tavalyi módosítása okozza. Ennek egyik átmeneti rendelkezése szerint aki befolyásoló részesedését a korábban hatályos szabályok alapján vételi ajánlat nélkül szerezte, az a befolyás mértékét csak a vételi ajánlatra vonatkozó szabályok alkalmazásával növelheti. Több társaság ezért korábban eladta saját részvényeit, de négy cég - a Démász, a Danubius, a Prímagáz és a Csepel Holding - megtartotta azokat. A Démásznál 2002. április 6-án jár le a saját részvények tarthatóságára vonatkozó egyéves határidő, a Danubiusnál május elején jelenthet ez gondot.

Valószínűsíthető, hogy a jogalkotó szándéka a zártkörű tőkeemelésekkel irányítást szerző tulajdonosok ellen irányult, mivel korábban az ilyen tranzakció nem keletkeztetett felvásárlási kötelezettséget. Ez fordult elő a Picknél, ahol az Arago élt ezzel a lehetőséggel, de később meg is tette nyilvános ajánlatát. Más viszont a helyzet azokkal, akik évekkel ezelőtt - például a privatizációval - szereztek többségi tulajdont. A saját részvények miatt az ő befolyásuk is növekszik, mivel a saját papír után nem gyakorolható szavazati jog.

Az ajánlatot a befolyás növekedésétől számított 15 napon belül kell megtenni. Ez azt jelenti, hogy az érintett cégeknek legfeljebb 15 naponként át kell kötni a saját részvényeiket, ami a brókerjutalékokkal és a közzétételi díjakkal újabb nem kívánt költséget jelent a kibocsátóknak. Ellenkező esetben el kellene adni a saját részvényeket, ami lenyomná az árfolyamot és másnak juttatná az osztalékot. Megoldást jelenthet egy leányvállalatnak történő eladás is, ami szintén nem kevés költséggel - például feltőkésítéssel - jár.

Lehóczki Gábor, a Démász pénzügyi igazgatója hangsúlyozta, hogy az egyetlen A kategóriás áramszolgáltatónál stratégiai kérdés volt a saját részvények tartása, s kizárt, hogy a jogalkotó szándéka ennek a tőkepiaci szempontból hatékony és a befektetőket is védő eszköznek a megszüntetésére irányult volna.

Gulácsi Ferenc, a PSZÁF főosztályvezetője szerint a hatóság jogalkalmazóként nem térhet el a törvény szövegétől, de szükséges a harmonizáció a társasági törvénnyel. Ezért a lehetőségeikhez képest megteszik a szükséges lépéseket.

Siegler Konrád, a Martonyi és Kajtár Baker & McKenzie nemzetközi partnere úgy vélekedik, hogy a problémás szabályozás megszerzett jogokat sérthet, hiszen nem szándékolt a befolyásszerzés, és irányítási szempontból sem változik a cég helyzete. Ezért legjobb megoldásnak a törvényhely hatályon kívül helyezését tartaná.

A jogszabály nemcsak a négy kibocsátót hozta nehéz helyzetbe, hanem mintegy 10 társaság esetében a saját részvények vásárlását akadályozza meg.

Fortolóczki István