Új szereplő tör előre a fegyverpiacon: sorban állnak az országok a pakisztáni hadiipar harcokban tesztelt vadászgépeiért
Egyre népszerűbbek és keresettebbek a pakisztáni hadiipar harcokban tesztelt és hatásosnak bizonyult gyártmányai. Az Indiával tavaly kirobbant konfliktusban jól szerepelek a vadászgépek, a drónok és a rakéták is, így mind több vevő érdeklődik irántuk, virágzik az üzlet.
A pakisztáni légierő kínai gyártmányú J–10C vadászgépekkel és kínai rakétákkal lőtt le a tavalyi konfliktusban három indiai Rafale-t, egy orosz MiG–29-est és egy szintén orosz Szu–30-ast, de eleinte senki nem vette komolyan az erről szóló iszlámábádi jelentést.
Később azonban nyugati szakértők is elismerték, hogy a kínai gépek harci teljesítménye felülmúlta a várakozásokat. Kiválóan szerepeltek a konfliktusban
a Kínával közösen Pakisztánban gyártott, alacsony költségű, de nagy teljesítményű JF–17 Thunder vadászgépek
is, amelyért azóta sorban állnak az országok: afrikai és közép-ázsiai országok mellett többek között
- Szaúd-Arábia,
- Banglades,
- Irak,
- Indonézia
- és Líbia
is jelezte a vételi szándékát.
A Reuters több forrásból megerősített értesülése szerint Iszlámábád 13 országgal folytatott tárgyalásokat, hat-nyolccal már előrehaladott szakaszban vannak, így hamarosan megkötik a megállapodásokat vadászgépek, kiképzőgépek, drónok és védelmi rendszerek eladásáról.
Megbízható és olcsó alternatívát kínál a pakisztáni hadiipar
A sikeres harci tesztnek köszönhetően a pakisztáni fegyverzetek alternatívát nyújtanak azoknak az országoknak, amelyek új beszállítókat keresnek, mivel az ukrajnai háború és a közel-keleti konfliktusok megnehezítik a beszerzéseket a megszokott forrásokból.
Ár-érték arányban is szinte verhetetlen a pakisztáni haditechnika. Az amerikai és európai riválisok egy része ugyan technológiailag fejlettebb, de több mint háromszorosába kerülnek, mint a 30-40 millió dolláros JF–17.
Az AviationA2Z portál összeállítása szerint változatlanul a Lockhed Martin által gyártott F–22 Raptor a legdrágább vadászgép a világon, 143 millió dollárba kerül, a francia Dassault Rafale-jának ára 125, a harmadik helyen álló Eurofighter Typhooné 117 millió millió dollár.
Komplett csomagot kínálnak
A brit hírügynökség által megkérdezett szakértők szerint a legfőbb akadályt az jelentheti,
képes-e Pakisztán felfuttatni annyira a gyártást, hogy kielégítse a JF–17-esek, a kiképzőgépek és drónok iránti növekvő keresletet.
Jelenleg évente mintegy húsz gépet építenek, ez a tervek szerint 2027 végére akár meg is duplázódhat. Elemzők úgy vélik, hogy Kína segítségével Pakisztán valószínűleg sikeresen megoldja a nehézségeket.
Pakisztán „egyre fontosabbá válik mint rugalmas, középszintű védelmikapacitás-szolgáltató” – állítja Andreas Krieg, a King’s College London biztonságtudományi tanszékének előadója.
„Képes erőket kiképezni, tanácsadókat biztosítani, közös gyakorlatokat lebonyolítani, támogatni a tengeri műveleteket, és költséghatékony platformok széles skáláját kínálni. Ez a kombináció különösen az afrikai partnerek számára lehet vonzó, mert gyorsabb, mint a nyugati kapacitásépítés, politikailag kevésbé terhelt, és gyakran olcsóbb” – emlékeztetett.
A nagy kérdés: Kína
Siemon Wezeman, a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (Stockholm International Peace Research Institute – SIPRI) vezető fegyverszállítási kutatója szerint azonban nem világos, hogy a JF–17-esek eladásáról szóló tárgyalások közül hány zárul majd megállapodással, Peking ugyanis kifogást emelhet bizonyos ügyfelek ellen.
Míg Pakisztán természetes partner Peking számára a repülőgépek Közel-Keleten és Afrikában történő értékesítésében, „a Szudánba és Líbiába irányuló eladások problémát jelenthetnek” – vélekedett, emlékeztetve, hogy az utóbbira, valamint az előbbinek a darfúri régiójára ENSZ-fegyverembargó érvényes.
Fegyverrel diverzifikálják az exportot
A pakisztáni fegyverexport gyors növekedése azonban egyelőre megállíthatatlannak tűnik: az Associated Press Pakistan és az indiai The Print tudósítása szerint az értéke 2024-ben mindössze 22,38 millió dollár volt, tavaly pedig megközelítette a rekordot jelentő tízmilliárd dollárt – elég szép ugrás egyetlen év alatt.
Az idei évre 13 milliárd dolláros bevételre számítanak,
és a további fejlődést megkönnyíti, hogy a tervek szerint a védelmi ipar is átalakul, az állam mellé beszállnak majd a magánvállalatok és az egyetemek is, amelyek a fejlesztésben játszanak majd szerepet.
A biztonsági szakértők szerint a védelmi kivitel felfuttatása diverzifikálná Pakisztán 37 milliárd dolláros exportbázisát a textiliparon és a mezőgazdaságon túl, csökkentve az ezektől az ágazatoktól való függőséget.
