Reflektorfényben az olajpiacok

Az iraki szállítások esetleges megszakadásával kapcsolatos spekulációk a múlt héten átmenetileg közel hathavi csúcsra - barrelenként 24 dollár fölé - lendítették a nyersolajárakat. A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete, az OPEC szakminiszterei március 15-én ülnek össze a világpiaci helyzet és a jövőbeni kínálati politika megvitatására. Minden okunk megvan tehát annak feltételezésére, hogy a következő napokban fokozott figyelem fordul az olajpiacok felé.

Az OPEC nyersolajtermelése 170 ezer, a kvótaszabályzásból és korlátozásból kihagyott Irakot nem számítva 440 ezer barrellel csökkent februárban a Bloomberg legutóbbi becslése szerint. (A kartell bécsi titkársága nem vezet hivatalos statisztikát, így a piac magánbecslésekre van utalva a kartell tényleges kínálatára vonatkozóan.) A kínálatszűkítő "tízek"napi termelése még így is közel 660 ezer barrellel meghaladta a január elseje óta érvényes 21,7 millió barreles összkvótát, ám a túllépés mértéke a januárihoz képest lényegesen - 5-ről 3 százalékra - mérséklődött. Ebben döntő "érdeme" volt Szaúd-Arábiának és Nigériának, amelyek kínálata 150, illetve 100 ezer barrellel csökkent.

A kvótafegyelem erősödése is jelzi, hogy az OPEC-tagok eltökéltségét a nyersolajárak elmúlt másfél hónapbeli szilárdulása sem ingatta meg, és egyelőre kitartanak a kínálatkorlátozó politika mellett. Sőt, az utóbbi időben az OPEC-vezetők részéről felmerült az a gondolat, hogy a nyomott világpiaci keresletre való tekintettel ne az eredetileg tervezett időpontig, június 30-áig, hanem tovább, akár az év végéig is befagyasszák a kvótákat. Erre elvben már a mostani ülésen mód nyílik. Kérdés persze, hogy az amerikai gazdaság élénkülésével kapcsolatos legutóbbi jelzések mennyiben hatnak a kiterjesztési javaslatok ellen.

Az viszont több mint valószínű, hogy az OPEC a következő három hónapban nem emeli a kvótáit, annál is inkább, mert a meghatározó független exportőrök közül két ország, Norvégia és Mexikó illetékesei is hasonló szándékukról nyilatkoztak a napokban. Eszerint a januártól vállalt napi 150, illetve 100 ezer barreles exportcsökkentést még akkor is folytatnák, ha netán a világ második legnagyobb nyersolajszállítója, Oroszország kilépne a kínálatkorlátozó paktumból.

A moszkvai kormány egyelőre nem adott konkrét választ az OPEC-vezetőknek, még újabb konzultációt kíván folytatni az érdekelt magántársaságokkal, amelyek többsége nem híve a kivitel visszafogásának. Szintén érdekeltek ugyan a nyersolajárak szilárdulásában, ám termelésük elmúlt évekbeli lendületét sem szeretnék megtörni, teret engedve a közép-ázsiai konkurenciának. Az orosz termelés így a folyó hónapban már elérheti a napi 7,2 millió barrelt, ami 6,2 százalékos növekedés lenne a tavaly márciusi szinthez képest. A termelés felfutása mellett a szállítási (csővezetéki, kikötői) kapacitások tavalyi markáns bővülése is az exportkésztetést erősíti.

VG-ÖSSZEÁLLÍTÁS