A világ devizapiaca: felfedezett terep

Az előző hónap keserű ébredést hozhatott a magyar részvénypiaci befektetőknek. A budapesti tőzsdeindex, a BUX úgy mutatott 3,5 százalékos veszteséget, hogy közben a térségbeli indexek tovább tudnak emelkedni. A most részvényeket vásárlók számára persze igencsak csekély vigasz lehet, hogy korábban a magyar piac kifejezetten túlteljesített. Elképzelhető tehát, hogy most csak a korábbi extrapofitot kellett visszaadni. Kérdés viszont, hogy a lemorzsolódás meddig tart még.

Az általunk vizsgált részvények közül nyereséget az elmúlt egy hónapban csak a BorsodChem, a TVK és a NABI befektetői realizálhattak. A két számjegyű tartományba egyébként így is csak a TVK tudott kerülni a maga 11,5 százalékos árfolyam-gyarapodásával. A kép azonban talán mégsem annyira sötét. Például az előző hónap sztárpapírja, az Antenna Hungária a közel 46 százalékos értéknövekedésből nem egészen tíz százaléknyit volt kénytelen viszszaadni. A Mol árfolyama is határozottan magasabb a március vége előtti ötezer forintnál. Előző havi nyereségét teljes egészében (sőt azon túl) elvesztette viszont a Richter és az Egis. Ilyen sorsra jutott még a Prímagáz, a Synergon és a Pick.

A Matáv kétszázaléknyi havi vesztesége egyébként rögtön nem tűnik olyan soknak, ha az amerikai elektronikus piac, a Nasdaq telekommunikációs részindexének alakulását is figyelembe vesszük. A telefonos szektor indexe ráadásul ott úgy esett közel 3,5 százaléknyit, hogy közben a bankok ugyanilyen mutatója egy-, a számítástechnikai cégeké pedig 1,3 százalékkal emelkedett. Egyértelműen látszik tehát, hogy a tengerentúlon - mint arra egyébként a Dow ipari átlagindex emelkedéséből is következtethetünk - a Nasdaqot elsősorban a telekommunikációs ágazat (ismét) kedvezőtlen megítélése húzta le.

Ha már a bankszektor részindexét említettük: ennek értéke 2470,5 ponton (a pénteki záróérték 2416,2 volt) május közepén érte el kétéves csúcsát. Ehhez persze nagyban hozzájárult, hogy ismét fellángolt a gyors amerikai növekedésbe vetett hit. Ez azóta alábbhagyott, amit nem is a pénzintézetek, hanem a dollár árfolyama érzett meg alaposan. A magyar bankközi piacon - mint táblázatunkból látszik - is esett a zöldhasú árfolyama. A hónap folyamán azonban az előző heti zárószintnél közel két forinttal olcsóbban is hozzá lehetett jutni a dollárhoz. (Ez egyébként igazi mélypontnak számított.)

A devizapiac - ha nem is a magyarországi - egyébként az utóbbi időben mintha kezdene kiemelt figyelmet kapni. Az elmúlt hetek során két, befektetőknek szánt új ajánlat jelent meg, és mindkettő ezen a terepen kínálja a pénz fialtatásának lehetőségét. Lapunk egyébként mindkét lehetőségről - az FXdirekt néven futó kereskedési platformról és a Buda Cash mátrixrendszert használó portfóliókezelési kínálatáról - részletesen beszámolt (VG, május 23., 19. oldal és május 24., 15. oldal), ezért most inkább a dolog elméletére szeretnénk kitérni.

Azoknak ugyanis, akik elsősorban azt szeretnék elérni, hogy pénzük megőrizze értékét, semmiképpen sem ajánlható, hogy ilyen síkos terepre tévedjenek. Még akkor sem, ha eleinte valóban nagy nyereséget söpörhetnek be. A származtatott és általában a devizapiaci termékek kockázati szintje - bármilyen, ezzel ellentétes véleményt közölnének is az ügyfeleket magukhoz csalogatni szándékozó cégek szakemberei - ugyanis sokkal magasabb annál, mint amennyit egy konzervatív befektető elbír. Azoknak érdemes ilyen "játékokba" belefogniuk, akiknek jelentős summa áll rendelkezésükre, és az sem jelent számukra problémát, ha ennek egy részét elveszítik. Még nekik is mindenképpen ajánlható azonban, hogy diverzifikációt (megosztást) hajtsanak vége. Vagyis: a nemzetközi devizapiacra csak vagyonuk egy előre meghatározott hányadával merészkedjenek. Ezt a korlátot pedig (a származtatott piacnál jelentős a tőkeáttétel, így a dolgok rosszabbra fordulása esetén a számlát tölteni kell) sohase lépjék túl.

Negatív hozamot elérni egyébként az első pillantásra szuperbiztosnak és teljesen rizikómentesnek látszó területen is lehet. Az elmúlt hónapra például egészen biztosan nem tekintenek derűsen vissza az állampapír-piaci befektetők. Azok ugyanis, akik a hónap elején vettek állampapírokat, majd azt a hónap során el kellett adniuk, pénzük apadásával kellett szembesülniük. A hozamok ugyanis emelkedtek, következtetésképpen az árfolyamok estek. A legmarkánsabb (82 bázispont) hozamemelkedés pedig éppen a magánbefektetők által leginkább kedvelt egyéves futamidőnél következett be.

B. Varga Judit