Az EU ad is hadihajót, meg nem is, ezt tegye zsebre Trump – fütyülnek a legerősebb NATO-hatalomra
Az Európai Tanács csúcstalálkozóján az állam- és kormányfői felszólítják a tagállamokat, hogy növeljék az unió vörös-tengeri és indiai-óceáni tengeri missziójának kapacitásait. Az Aspides és az Atalanta műveletekről van szó, amelyeket a jemeni húszik támadása miatt indítottak a kereskedelmi forgalom védelmében. A Hormuzi-szoros megnyitásához való európai hozzájárulásról azonban változatlanul nincs szó.
Az Euractiv értesülése szerint a missziók megerősítését a csúcs zárónyilatkozatának tervezete tartalmazza. A portál emlékeztetett, hogy az uniós külügyminiszterek hétfői ülésükön már felvetették a jelenleg az iráni háború miatt elzárt Hormuzi-szoros biztonságának kérdését.
Donald Trump amerikai elnök támogatást várt a szövetségeseitől a szoros megnyitására, ezt azonban elutasították még az ázsiai országok is, amelyek pedig olaj- és gázimportjuk zömét a Perzsa-öböl térségéből fedezik. Az amerikai elnök válaszképpen ismét kétségessé tette az Egyesült Államok szerepét a NATO-ban.
Az Európai Unió nem akar belekeveredni a konfliktusba
Nevük elhallgatását kérő uniós diplomaták megerősítették, hogy a tagállamok továbbra sem hajlandóak kiterjeszteni a vörös-tengeri művelet mandátumát a a Hormuzi-szorosra. Az ugyanis
azzal a kockázattal járhat, hogy az Európai Unió belekeveredik az Egyesült Államok, Izrael és Irán között folyó konfliktusba.
Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője a héten ismételten kijelentette, hogy a tagállamok fenntartják a Vörös-tengeren folyó műveleteket, amelyek a jelenlegi mandátum középpontjában állnak, és a szoros nyitva tartásának biztosítására irányuló diplomáciai erőfeszítésekre koncentrálnak.
A tankerek és konténerszállítók áthaladásának katonai biztosítása rendkívül nehéz feladat lenne. Irán számos robbanószerkezetet helyezett el az úszó aknáktól kezdve a víz mélyén lerakott,
- akusztikus
- vagy elektromágneses érzékelőkkel
felszerelt eszközökig, és a hajókat légi támadások is érhetik.
A brit The Times tudósítása szerint Iránnak több mint ezer kis facsónakja van, amellyel aknákat tud lerakni, szükség esetén akár több százat is, de néhány darab is elég ahhoz, hogy elijessze a kereskedelmi hajókat.
Hatalmas feladat a Hormuzi-szoros megnyitása
A sokrétű fenyegetések ellensúlyozására a haditengerészeteknek jelentős katonai erőforrásokat kellene bevetniük a kereskedelmi hajók védelmére, különösen az úgynevezett aknakereső hajókat.
Az Egyesült Államoknak nagyon kevés aknakereső hajója van, az amerikai haditengerészet ráadásul nem sokkal a háború kitörése előtt indította haza az utolsókat a Perzsa-öböl térségéből.
Elemzők szerint ez lehetett az oka annak, hogy Trump vasárnap felszólította az európai szövetségeseket, hogy támogassák az Egyesült Államokat a globális kereskedelem egyik legfontosabb útvonalának megtisztításában. Az európai államok jó néhány aknakereső hajóval rendelkeznek, de a legtöbbet Oroszország és az északi fenyegetések kezelésére tartják fenn.
Az aknamentesítés is nagyon kockázatos lenne,
miközben az iráni erők folyamatos fenyegetést jelentenek, de csak utána kísérhetik a hadihajók a hajókonvojokat a szoroson keresztül.
