Kevesebb árampiaci szereplő
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságSem a MÁV Rt., sem a BKV Rt. nem lesz feljogosított fogyasztó az árampiaci nyitás első fázisában - közölte érdeklődésünkre Hatvany György, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) energiaügyekért felelős helyettes államtitkára. Mint mondta, az energiapiac egyensúlyát kívánták ezzel biztosítani, elkerülendő, hogy túlságosan nagy kínálat vagy kereslet alakuljon ki. A múlt pénteken elfogadott, az alapvető árampiaci versenyszabályokat meghatározó rendeletek szerint azok a nagyfogyasztók választhatnak szabadon szállítót, akik évente hat gigawattóránál több villamos energiát használnak fel egy telephelyen.
A kormány egyébként múlt hét pénteki ülésén négy rendeletet fogadott el: az új villamosenergia-törvény végrehajtási utasítását, a határon történő importszabályokat, a befagyott költségek kezelésének módját, illetve a már említett feljogosítási rendeletet.
A piaci szereplők körében felvetődött, hogy a piacnyitáshoz kapcsolódóan számos új engedélyt be kell szerezniük, s az ezekre vonatkozó kérelmeiket legkésőbb szeptember 1-jéig be kellene nyújtaniuk, hogy január 1-jén megkezdődhessen a valódi verseny. Hatvany György szerint sem gyakorlati, sem tartalmi okait nem látni annak, hogy a piacnyitás további késedelmet szenved, amiért az említett rendeletek csak szeptember 1-jén lépnek életbe.
Elmondta: a piaci szereplők részt vettek a rendeletek előkészítésében, így ismerik a most elfogadott szabályokat, fel tudtak készülni az új engedélyek benyújtására.
A rendeleteket júliusra ígérte a kormányzat, a piac megnyitásának pedig alapvető feltétele a szabályozás minősége - vélekedett lapunk kérdésére Boross Norbert, az Elmű Rt. és az Émász Rt. kommunikációs igazgatója. A szakember szerint az utolsó pillanatban elfogadott rendeletek alapján a szektor vállalatai be tudják nyújtani a szükséges engedélyek iránti kérelmet. Emellett azt remélik, hogy a közeljövőben felgyorsul a még szükséges szabályozási munka.
A GKM-nek és a Magyar Energia Hivatalnak (MEH) ugyanis összesen mintegy 20-25 jogszabályt, illetve jogi eszközt (utasításokat, szabványokat) kell elkészítenie ahhoz, hogy határidőben megvalósulhasson a részleges liberalizáció.
Az áramszolgáltatók egyébként készülnek a nyitásra, hiszen sorra hozzák létre kereskedőtársaságaikat. Erre a villamosenergia-törvény szerint azért van szükség, mert a feljogosított fogyasztók felé csak önálló cégen keresztül lehet értékesíteni.
A villamosenergia-piac részleges liberalizálását valószínűleg a távközlésben jelenleg zajló folyamattal lehet összehasonlítani, azaz lassú lesz, és kezdetben csak kismértékű hatások várhatók - vélekedett Makray Péter, az Erste Bank Befektetési Rt. részvényelemzője. A szakember szerint a feljogosított fogyasztók száma meglehetősen kicsi, és az áramszolgáltatók árrése általában ebben a körben a legkisebb. A behatárolt versenyben így az sem elképzelhetetlen, hogy kezdetben a nagyfogyasztók egyike sem köt új szolgáltatóval szerződést. (FRI-HR)
