Közzétételi naptár a BÉT-en
Az Egyesült Államok tőzsdefelügyeletének (SEC) döntése értelmében az amerikai vállalatoknak ezentúl gyorsabban kell közzétenniük negyedéves, illetve éves beszámolóikat, s két napon belül jelenteniük kell a bennfentes személyek részvénytranzakcióit is. A negyedéves adatokat eddig a mérlegzárást követő 45 napon belül kellett közölni, ezentúl csak 35 napjuk lesz a cégeknek erre. A SEC eredetileg megpróbálta elérni, hogy 30 napra csökkentsék a határidőt, azonban a nagy konglomerátumok jelezték: ennyi idő alatt képtelenség a számtalan országban működő összes leányvállalatuktól kapott adatok alapján garantáltan hiteles kimutatásokat készíteni. Az éves beszámolók esetében az eddigi 90-ről 60 napra csökkent a bejelentési határidő.
Az amerikai tőzsdéken is jegyzett külföldi cégekre egyébként nem vonatkozik az új szabályozás, így a New York-i Értéktőzsdén jegyzett egyetlen hazai társaság, a Matáv sem kényszerül arra, hogy az eddigieknél gyorsabban készítse el jelentéseit.
A Budapesti Értéktőzsdén is 45 napjuk van a cégeknek a jelentésre, de vizsgálják a határidő lerövidítési lehetőségeit - mondta el lapunknak Szendrei Csaba, a kibocsátási és tagi főosztály vezetője. Az már a jelenlegi szabályzatban is szerepel, hogy ezen határidőn belül is közzé lehet tenni az adatokat, a nagy cégek - a Richter kivételével - viszont általában a lehetséges legutolsó napon tesznek eleget kötelezettségüknek. Az előírások között szintén már most is szerepel, hogy a gyorsjelentést, elkészülte után, haladéktalanul közzé kell tenni.
Mindebből jól látszik, hogy a közzétételek szabályozásának elvi jelentősége a bennfentes kereskedelem megelőzésében rejlik, a rövidítést Amerikában épp az ilyen botrányok kényszerítették ki. A külföldi tőzsdék igen színes gyakorlatot alakítottak ki ebben a kérdésben. Németországban például korábban a jelentés egyes adatainak korábban történő nyilvánosságra hozatala volt a gyakorlat. Ennek alapja az volt, hogy például az adóhatóság számára történő adatszolgáltatásban már a gyorsjelentés közzététele előtt ismertek lényeges adatok, tipikusan ilyen az árbevétel mértéke. Az ilyen szabályozás hátránya viszont az, hogy a befektetőknek fokozottabb figyelmet kell fordítania a kibocsátóval kapcsolatos információkra.
A BÉT Rt. folyamatosan törekszik a befektetők védelmét mind jobban szolgáló intézkedések bevezetésére - hangsúlyozta Szendrei Csaba. Így már elvi döntés született a jelentési naptár bevezetéséről, melynek keretében minden kibocsátónak előre meg kellene határoznia jelentése közzétételének határnapját. (Ez a rendszer a fejlett tőzsdéken már bevált.) Természetesen előfordulhatnak olyan események is, amelyek az időponttól történő eltérést teszik szükségessé. Ebben az esetben a más időpontban történő közzétételt a kibocsátónak meg kellene indokolnia.
Szintén a bennfentes kereskedés megelőzését szolgálná az, ha az angol gyakorlatnak megfelelően minden jelentős esemény bekövetkezése előtt fix határidőben tiltanák meg a bennfentes személyek üzletkötését. A jelentések és a mérleg közzététele mellett ilyen jelentős esemény lehet akár egy nagyobb volumenű szerződés megkötése vagy egy minősítőintézet vizsgálatának befejezése és a minősítés nyilvánosságra hozatala közötti időszak. Lapunk korábbi információi szerint egyébként a tőkepiaci törvény tervezett módosítása kapcsán számos javaslat érkezett egy ehhez hasonló rendszer kialakítására. (ÁG-FRI)
