Nyílnak a stratégiai készletek?
Tegnap újra nagy lendületet vettek a nyersolajárak, miután az amerikai készletek tovább csökkentek, és felerősödött a közel-keleti háború esélye.
A venezuelai olajipari sztrájk folytatódása esetén az USA ismét arra kényszerülhet, hogy megnyissa stratégiai olajtartalékai csapjait, hogy a helyi finomítók kellő mennyiségű nyersanyaghoz jussanak. Különben termeléscsökkentésekre, sőt akár üzemleállásokra is sor kerülhet majd az amerikai kőolaj-feldolgozásban. Az Amerada Hess és a Citgo társaság máris tárgyalásokat kezdett a washingtoni energiatárcával az olajkölcsönzésről - jelentette a Bloomberg a The New York Times értesülésére hivatkozva. Az ipari országok (OECD) energia-tanácsadó szerve, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) is a több mint félmilliárd barrelnyi amerikai tartalék megnyitásával számol, ha nem normalizálódik hamarosan a venezuelai export.
Az USA importszükségletének mintegy 13-14 százalékát adó Venezuela nyersolajtermelése ugyanis már 92 százalékkal csökkent december másodika, a Hugo Chavez elnök elmozdítását célzó sztrájk kezdete óta. Az OPEC kőolajkartell latin-amerikai tagországának kivitele ennél is jobban zsugorodott: 17 nap alatt mindössze három tartályhajó hagyta el kikötőit a szokásos 12-14 helyett. A kieső venezuelai olaj gyors pótlása az USA számára még akkor is nehéz lesz, ha a közel-keleti OPEC-országok netán hajlandók lennének szállításaik növelésére. A Reuters által idézett elemzők ugyanis rámutatnak arra, hogy a perzsa/arab-öbölbeli olajtermináloktól az USA-beli finomítók raktáraiig jó öt hetet vesz igénybe a fuvar, míg Venezuelából alig öt napot.
Ráadásul nemcsak az USA, hanem az ipari országok összkészlete is érezhetően elmarad az egy évvel korábbi szinttől. Ez utóbbi november végén mintegy 92 millió barrellel kisebb volt a szokásos mennyiségnél a Merrill Lynch befektetési bank elemzője szerint.
Mindazonáltal egyelőre nincs szó akut ellátási veszélyről, az USA kereskedelmi nyersolaj- és olajtermékkészletei még nem csökkentek drámai mértékben a múlt héten. Így kedvező esetben három hét is eltelhet addig, amíg a helyi finomítók nadrágszíjhúzásra kényszerülnek.
Akut globális hiány rövid távon még egy esetleges közel-keleti háború esetén sem fenyeget, hiszen az első hónapban az OECD-országok központi tartalékaiból napi 12,9 millió barrel nyersolaj szabadítható fel, tehát több, mint amennyit Irak, Kuvait és Szaúd-Arábia együttesen termel. Az OECD-országokat (köztük hazánkat) ugyanis arra kötelezik, hogy 90 napi importszükségletüknek megfelelő nagyságú nyersolajkészletet tartalékoljanak. Az IEA mindettől függetlenül a tervezett termeléscsökkentés elhalasztására ösztönzi a kőolajkartellt.
Oroszország jövőre várhatóan 11 százalékkal, 420 millió tonnára, azaz napi 8,4 millió barrelre növeli a nyersolajtermelését Viktor Hrisztyenko miniszterelnök-helyettes szerint - jelentette a Bloomberg az Interfaxra hivatkozva. (Ez 5 százalékkal nagyobb bővülés a moszkvai energiatárca helyettes vezetőjének két hónappal korábbi előrejelzésénél.) Az idei 11 havi orosz kitermelés is már 9 százalékkal - 346,2 millió tonnára - erősödött a múlt év azonos időszakához képest. Így az novemberben már meghaladhatta az eddigi éllovas, Szaúd-Arábia kínálatát, amelyet a Bloomberg napi 7,85 millió barrelre becsült. Az orosz nyersolajexport az idén ugyancsak mintegy 7,5 százalékkal, 172 millió tonnára, azaz napi 3,44 millió barrelre nőhet a tavalyi 160 millió tonnáról. A jövő első negyedévi kivitel várhatóan 52,5 millió tonna körül alakul majd. (Az adatok magukban foglalják a volt szovjet köztársaságokba irányuló szállításokat is.) Az idén 11 hónap alatt a FÁK-on kívüli exportot 126,9 millió tonnára becsülik, ami 3,2 százalékos emelkedés az egy évvel korábbi mennyiséghez képest.
