Drágább lakossági hitelek
A lakossági kölcsönök esetében a piaci feltételű ingatlanhitelek átlagkamata decemberben már az MNB 50 bázispontos kamatcsökkentése ellenére emelkedést mutatott: 42 bázisponttal, 14,05 százalékra nőtt mértéke, ami közel a szeptemberi állapotnak felel meg. Az év utolsó hónapjában viszont mindössze 2 milliárd forintot tett ki az ingatlanhitelek forgalma, ami alig fele az előző havi 4,1 milliárdnak. Elsősorban összetétel-változás miatt nőttek a fogyasztási és egyéb hitelek kamatai is, 50 bázisponttal, 19,79 százalékra. A fogyasztásiaknál 73 bázispontos emelés volt tapasztalható, ezek átlagos kamatlába 20,95 százalék lett decemberben, az átlagos teljes hiteldíjmutató pedig 176 bázisponttal, 25,91 százalékra nőtt. A bankok átlagosan 5 bázisponttal olcsóbban, 18,34 százalékon adták a folyószámlahiteleket.
A háztartások látra szóló betéteinek átlagkamatlábai nem változtak az előző hónaphoz képest, a 2,38 százalékos kamat mindössze 1 bázispontos növekedést jelent az előző hónaphoz képest. Vegyesen alakultak a lekötött betétek kamatai: míg a bankok az éven belüli lejáratokra lekötött lakossági betétekre 9 bázisponttal kevesebbet, 6,97 százalékot adtak, addig az éven túl lekötött pénzekre 22 bázisponttal többet, 7,61 százalékot nyújtottak.
A bankok vállalatoknak nyújtott, éven belüli lejáratú, piaci feltételű hiteleinek átlagkamatlába követte az általános kamattrendet, 10,27-ról 9,69 százalékra változott. Az éven túli lejáratoknál 120 bázisponttal, 9,71 százalékra mérséklődött. A vállalati betéteknél az éven belüli átlagkamatláb 35 bázisponttal, 7,41 százalékra esett. Így a nem pénzügyi vállalatok hitelei és betétei között jelentősebb súllyal szereplő éven belüli lejáratok átlagkamatlábai közötti különbség decemberben 2,51-ról 2,28 százalékra módosult az előző hónaphoz képest - hangzik a jegybank jelentése. (FB)
