A népszavazás, illetve a csatlakozás története ma már nem arról szól, hogy tíz újabb állam tőzsdéjével bővül az európai kereskedési tér. Azt sem érdemes a mai viszonyok között különösebben elemezni, hogy mi történt a megelőző csatlakozások során a belépők tőkepiacaival, s ennek alapján mi az, amit mi profitálhatunk - hangsúlyozta érdeklődésünkre Mohai György, a Budapesti Értéktőzsde tanácsadója. A jövőre vonatkozó várakozásokat annak fényében kell előrevetíteni, hogy az Európai Unió 2005-ig teljes rendszerét megújítja, s egy valóban egységes tőkepiacot hoz létre. Ez pedig igen széles skáláját adja a kínálkozó lehetőségeknek.

A legnagyobb nyertesei e folyamatnak azok lesznek, akik tőkét szeretnének bevonni a térségben. Számukra a tervezett új szabályozás azt jelenti majd, hogy egy kibocsátási akcióval (tájékoztató elkészítésével és jóváhagyatásával) gyakorlatilag az összes tagország befektetőit megcélozhatják. Könnyebb lesz a befektetők megnyerése is, nem kell minden eseti ügyletnél külön ismertetni a helyi szabályokat. A kibocsátások olcsóbbá válnak, nem pusztán a lebonyolítási és procedurális kérdések egyszerűsödése révén, hanem amiatt is, hogy a szabályozások bizonytalansága, nem ismerete miatt beépülő kockázati felárak kikerülnek a rendszerből. S e ponton a tőzsdei kereskedelem csak a jéghegy csúcsa. Az egységes piaci szabályok könnyebbé teszik majd a teljes tőkebevonási folyamatot.

A befektetők szempontjából is színesedik majd a kép. Bővül a befektetési lehetőségek köre, egyszerűbbé s hosszabb távon olcsóbbá válik a külföldi papírok vásárlása - tette hozzá Mohai. Ma ugyanis az országokon túl nyúló befektetési tevékenység során belépő közvetítők - rendszerek és ügynökök - jelentős mértékben megdrágítják e tranzakciókat. Esetükben azonban annyit mindenképpen hozzá kell tenni e megállapításhoz, hogy a hazai befektetők a világon mindenütt elsősorban a saját ország papírjait vásárolják. A paletta színesedése azonban a belföldi befektetési lehetőségekre is kedvező hatással lehet, az adódó példák közül csak egyet kiemelve az unió egész területén befektető alapok révén.

A piaci szereplők tekintetében a kép nem ilyen egyértelmű. A magyar bankok és befektetési vállalkozások tulajdonosi szerkezetét ismervén (legnagyobb súllyal az európai tagállamok szerepelnek a tulajdonosok között) esetükben nem elsősorban az egységes piac kínálta lehetőségek lesznek azok, amik alapvető változásokat hoznak. Jövőjüket az anyabank regionális stratégiája befolyásolja majd, az, ahogy ebben a helyi vállalkozás szerepét meghatározzák. Ennek sokféle fajtája elképzelhető: összevonások, esetlegesen regionális központok kialakítása, megszűnések egyaránt.

Összességében tehát e piaci folyamatok jelentős fejlődési perspektívát kínálnak majd az elkövetkező évek során a hazai részvénypiacnak. Közvetlen és gyors árváltozás azonban (azon, egyelőre elméleti feltételezéstől eltekintve, hogy a népszavazás elutasító eredménnyel zárul) a csatlakozáshoz közeledvén, illetve annak megtörténtekor csak enyhe átmeneti hullámokként várható - véli a tanácsadó.

Az uniós népszavazás hatása a magyar részvénypiacra gyakorlatilag nulla, a külföldi befektetők e tényt befejezett ügyként kezelik, hatása az árakba már rég beépült - közölte érdeklődésünkre Sitányi Gábor, a londoni Schroders alapkezelője. Közvélemény-kutatások szerint a csatlakozás támogatottsága Magyarországon nagy, s a jogi szabályozás értelmében itt a szavazás formális, mondhatni udvariassági lépés. A parlament ugyanis hozhatna döntést az állampolgárok megszólítása nélkül is. Ennek alapján Magyarországgal kapcsolatban már sokkal inkább a EMU-hoz történő csatlakozással kapcsolatos információkat értékelik ki. E kérdésnek ugyanis érdekes momentuma, hogy az eredetileg meghatározott 2007-es időpont a magyarországi választási ciklus miatt nehézséget jelenthet a feltételeknek történő megfelelésben.