Kérdéses a Mol-PKN-kapcsolat
A Mol első, éves rendes közgyűlését tartotta úgy, hogy az államnak már nem volt meghatározó szerepe a cégben. A változás azonban a közgyűlésen nem érződött, a részvényesek ugyanis szinte minden előterjesztést megszavaztak. Így például elfogadták az igazgatóság mérlegbeszámolóját és a részvényenkénti 55 forintos osztalékjavaslatot.
A tavalyi szinten tartott osztalékot azzal indokolták, hogy a tőkekiáramlás meghaladja a készpénztermelő képességet, illetve olyan belső és külső növekedési kilátások vannak, amik szükségessé teszik a kifizetés korlátozását.
A Mol igazgatósága az osztalék megállapításánál a jövőben is azt veszi majd figyelembe, hogy milyen a készpénztermelő képesség, az adott év nyeresége, illetve az iparági környezet - mondta Michel-Marc Delcommune pénzügyi igazgató. Mosonyi György vezérigazgató az elmúlt évet értékelve azt emelte ki, hogy végre kiszámíthatóvá vált a gázüzletág, és a tavalyi év volt az utolsó, hogy üzemi szinten veszteséget kellett elszenvedni ezen a tevékenységen. Hernádi Zsolt szerint az elmúlt év azt mutatta meg, hogy a csoport egésze képes a dinamikus fejlődésre, és együtt sokkal többre vihetik, mint külön-külön. A Mol tavaly érte el legmagasabb nettó nyereségét, ami a magyar számviteli szabályok (HAS) szerint 154,7 milliárd forintot jelentett.
A közgyűlésen az első meglepetést az okozta, hogy az igazgatóság visszavonta javaslatát arról, hogy saját hatáskörében emelhessen 50 százalékig alaptőkét. Hernádi Zsolt ezt azzal magyarázta, hogy kevés részvényes van jelen a döntés súlyához képest, (a közgyűlésen alig voltak többen az 50 százaléknál), illetve maguk a részvényesek is gondolkodási időt kértek. A tulajdonosok hozzájárultak viszont ahhoz, hogy a Mol további saját részvényeket vásárolhasson. A társaság tulajdonában jelenleg 5 százaléknyi Mol-részvény van, míg a felhatalmazással ezt maximum 10 százalékra emelhetik. A saját részvények megszerzésének célja az, hogy működtessék a részvény alapú ösztönzési rendszert, a tőkeszerkezetet optimalizálhassák, illetve stratégiai célokat valósíthassanak meg.
A közgyűlés elfogadta Lukács János lemondását felügyelőbizottsági tagságáról, helyére Chikán Attilát választották meg.
A pénteki napon azonban mégis az érdekelt leginkább mindenkit, hogy miként zárultak a tárgyalások lengyel PKN-nel. A Mol a nap elején egy szűkszavú közleményt adott ki erről. Ebben az állt, hogy a szándéknyilatkozat alapján létrejött együttműködés az eddig elért eredmények alapján tovább folytatódik. Kötelező érvényű megállapodáshoz ugyanis további tárgyalásokra van szükség, amellett, hogy a tranzakcióhoz birtokolni kell valamennyi lényeges kormányzati és társasági hozzájárulást.
A közgyűlést követő sajtótájékoztatón Hernádi Zsolt azt közölte: egyelőre nem tudja megmondani, hogy mikor és milyen formában lesz folytatás. A Mol első számú vezetője azt azonban többször hangsúlyozta, hogy a tárgyalások nem zárultak eredménytelenül. A megbeszéléseken ugyanis kiderült számukra, milyen megtakarítások érhetőek el azzal, ha a két cég együttműködik. A részleteket azonban a Mol belső információként megtartja - hangzott el a sajtótájékoztatón. Hernádi Zsolt ugyanakkor azt is közölte: a Molnak feltételei vannak a folytatáshoz. Ilyen például az, hogy a PKN a Molhoz hasonló társaságirányítási rendszert alkalmazzon, illetve a részvényesek képviselete azonos legyen. Az elnök-vezérigazgató külön kiemelte a lengyel állam kérdéses szerepét.
A cseh Unipetrollal kapcsolatban Hernádi Zsolt azt hangsúlyozta, hogy a Molt a társaságnak csak a kőolajjal kapcsolatos tevékenységei érdekelték, s mivel vállalatok feldarabolásával nem foglalkoznak, nem kellett nekik a cég. Ráadásul az Unipetrol kőolaj-finomítójára elővételi ajánlata van vezető olajipari társaságoknak, s ezt a kockázatot nem akarták felvállalni.
