Szemléletváltás a vagyontervezésben
Tetemeset fejlődött hazánk a befektetési kultúra terén az elmúlt tizenöt évben, de továbbra is van mit behoznunk a nyugat-európai országokhoz képest. A hazai befektetők és a befektetési szolgáltatásokat nyújtó hitelintézetek számára mindez komoly és megfontolandó lehetőségek forrása: a fejlődés az előbbi csoport számára ésszerűbb és előrelátóbb gazdálkodást hozhat, a bankoknak pedig a piacbővítésben jelenthet ma még kiaknázatlan potenciált.
Azoknak az időknek, amikor a család spórolt pénzét párnákba tömködve érezte a legnagyobb biztonságban, ma már talán vége, de a legtöbb háztartás még most sem jut tovább a lehetőségek sorában a bankbetéteknél. A figyelembe vett befektetési időhorizont rendkívül rövid, elsősorban éven belül, ritkább esetben pár éves időtávon "optimalizálnak" a háztartások. Fejlett befektetői környezetben ennél sokkal nagyobb hangsúly helyeződik a hosszú távú tervezésre és az ennek során alkalmazott eszközök is lényegesen szofisztikáltabbak a hazánkban ma általánosan ismerteknél.
Az európai uniós csatlakozás amellett, hogy kecsegtető gazdasági lehetőségeket kínál a taggá váló országoknak, minden bizonnyal egy felgyorsult szemléletváltással is együtt jár majd - többek között a befektetések terén is. Az ezt közvetítő piaci szereplők - európai vállalatok, hitelintézetek - az eddigiekben is komoly erőkkel képviseltették magukat régiónk országaiban, az átjárás azonban ezentúl még természetesebb lesz. A nyugati minták ilyen úton való beszivárgása hozzájárulhat ahhoz, hogy a hazai befektetői szemlélet hoszszabb távúvá alakulhasson.
Több pénzügyi szolgáltató már az eddigiekben is kísérletezett a szemléletváltoztatás elősegítésével. Hazánkban talán elsőként a Citibank indította el vagyontervezési szolgáltatását, mely akár a nyugdíjasévekre is előretekintve támogatást nyújt a megtakarítóknak jövedelmi helyzetük optimalizálásában.
A vagyontervezési szolgáltatások lényege az, hogy a piacon egyébként is elérhető eszközöket új megvilágításba helyezze a befektetők számára. Célja tehát nem az eszköztár bővítése, hanem a már meglévő termékekhez kapcsolódó szemlélet változtatása. A szolgáltatást nyújtók számára a legfontosabb az, hogy a magánbefektetők is megismerjék a hosszabb távú befektetések előnyeit, illetve hogy tisztában legyenek azzal: befektetési döntéseiket a megszokotthoz képest színesebben, hosszabb távon gondolkodva is alakíthatják. Ma még az elérhető eszközök legnagyobb hányada ismeretlen a magánbefektetők számára, illetve azokhoz a valóságostól eltérő képzetek társulnak. A nyugati kultúrákban divatos öngondoskodás is gyerekcipőben jár még. Közvetlen változást így a vagyontervezésen keresztül elérhető termékpalettában az uniós csatlakozás sem hoz majd, a szolgáltatás a már meglévő termékeket igyekszik új színben feltüntetni a befektetők előtt.
Kiss Attila, a Citigold vezetője szerint az eddigi tapasztalatok bizalomra adnak okot, az ügyfelek többsége érdeklődik az újszerű szolgáltatás iránt. Jelenleg vagyontervezést csak Citigold-ügyfelek számára végeznek, a későbbiekben azonban a kör szélesítését tervezik. Az újszerű koncepció sikerének igazi fokmérője azonban nem az azt kipróbálók számának alakulása, sokkal inkább az, hogy a számítógépes szoftver és a bank szakértőjének javaslata alapján hányan fogadják el a gyakran 30-40 éves távlatban tett befektetési terveket. Ez az arány Kiss szerint már most közelíti a 90 százalékot.
Maga a vagyontervezési koncepció nem egy konkrét termékre összpontosít, középpontjában az a cél áll, hogy az ügyfél által igényelt jövedelmi szintet arra az időre is biztosítani lehessen, amikor az ügyfél külső forrásból - elsősorban munkavégzésből - származó jövedelme már nem éri el jelenlegi szintjét. A befektetési formákat elsősorban a szolgáltatást igénybe vevők kockázati preferenciája, illetve a befektetés időtartama alapján alakítják ki, így abban az állampapíroktól kezdve a részvényeken át forint és deviza alapú termékek egyaránt szerepelhetnek. A szoftver által végzett kalkulációk természetesen senkit sem köteleznek, azok egyetlen célja, hogy szemléletformáló módon segítsék a megtakarítani szándékozókat. A vagyontervezés segítségével hosszú időre előre - hellyel-közzel pontosan - kiszámítható, hogy jelen körülmények között elérhetők-e későbbi jövedelmi céljaink, vagy ha nem, miképpen alakíthatóak megtakarításaink a kívánt viszonyoknak megfelelőre.
Az ügyfelek megnyerése a hosszabb távú befektetési lehetőségeknek nemcsak hazánkban, de többek között Szlovákiában és Lengyelországban is hagyományok nélküli. A 90-es évekig a befektetési paletta teljesen lecsupaszított volt, a korszerű eszközökkel dolgozó szolgáltatók csak ezt követően jelentek meg a régió országaiban. A lehetőségek köre azonban ekkor sem bővült egyik napról a másikra, a szofisztikált vagyontervezés eszközei csak az elmúlt években kezdtek megjelenni. Nem véletlen, hogy a potenciális ügyfélkör is elsősorban a fiatalabb korosztályból kerül ki, a szemléletalakítás ebben a körben könnyebben kivihető feladat.
Valószínűnek tűnik, hogy az uniós csatlakozást követően mind nagyobb számban jelennek majd meg hazánkban is a magyar piacon eddig nem szereplő pénzügyi vállalkozások, és ezek a vagyontervezéshez hasonlatos, nálunk egyelőre kevésbé ismert termékeket is igyekeznek majd meghonosítani. Kiss ugyanakkor úgy látja, hogy ennek a szolgáltatásnak nem önmagában, hanem egy széles körű pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó intézményi háttérrel van igazi értéke, így nem tartanak a kifejezetten vagyontervezésre összpontosító vállalkozások konkurenciájától.
