Tőzsdére kerülne a szén-dioxid

Új termék jelenhet meg jövőre a Budapesti Értéktőzsdén: az uniós elvárásokkal összhangban kormányzati segítséggel értékpapírrá alakítanák a szén-dioxid-kibocsátási jogokat, így téve azokat a gyárak, spekulánsok és a tőkepiac egyéb szereplői számára kereskedhetővé.

Környezetvédelmi beruházásainak következtében egy iparvállalat az adott évben az előre tervezettnél láthatóan kevesebb káros anyagot fog kibocsátani, így a kormányzattól hosszú egyezkedések alapján kialkudott és megszerzett szén-dioxid-emissziós kvótát nem fogja teljes egészében kitölteni, tehát ennek értékesítése mellett dönt. A cégvezetés megkeresi a társaság tőkepiaci tranzakcióinál használt brókercéget, és megkéri, hogy az értékpapírszámlán lévő, és a központi országos nyilvántartó (kibocsátási jegyzék) szerint még fel nem használt CO2-kibocsátási jogosultságot megtestesítő értékpapírokat a piaci lehetőségeknek megfelelően a tőzsdén értékesítse. A kvóta meglehetősen nagy, így a befektetési szolgáltató az eladási megbízást csak fokozatosan, lépésről lépésre viszi be a rendszerbe. Tapasztalata szerint a piac elég mély, adott ár mellett valaki kész nagy tételt vásárolni. Ez valóban így is van, hiszen egy nemzetközi tendenciákat jól ismerő profitorientált társaság éppen a minap szerzett tudomást arról, hogy a Greenpeace világszerte több millió dollárt szán a nyilvános forgalomban lévő környezetszennyezési jogok megszerzésére és töröltetésére, hogy ezáltal a világ önpusztító folyamatait mérsékelje. Ha várakozásuk igazolódik, jelentős többletprofittal adhatnak túl CO2-papírjaikon.

A fenti gondolatmenet néhány éven belül valósággá válhat a Budapesti Értéktőzsde értékpapír-szekciójában, ezzel érvényre juttatva a koncentrált piac logikáját. Bár az e téren alternatív gondolatok iránt fogékonyak korábban az energiatőzsde, azaz az elektromosáram-kapacitások koncentrált piacon való kereskedhetővé tételében látták a fejlődés irányát, a jelek szerint az emissziós értékpapír hamarabb, akár már 2005. január elsején megjelenhet a kereskedésben.

De miként is történhet ez? Az Európai Unióban a környezetszennyezési jogok forgalomképessé tételének kötelezettségét irányelv mondja ki, az idén március végéig kellett a tizenötöknek az európai bizottság felé benyújtani az ország által a kiotói jegyzőkönyvben vállalat kibocsátáscsökkentési ütem tervét, illetve a kvóta országon belüli felosztásának mikéntjéről szóló jelentést. Az új tagok május elsejéig kötelesek vállalásaikat beadni. Ezek alapján jövő év elején a világon egyedülálló multilaterális emiszsziós kereskedési rendszer (ETS) indul el, amelynek keretében az adott, illetve vett jogok tulajdonváltozását, és a felhasználás tényét regisztrálják. A nyilvántartási rendszer létrehozása és üzemeltetése uniós szinten valósul meg, a kereskedési felület megalkotása azonban tagállami és piaci szerepvállalást igényel.

Hazai kormányzati elképzelések szerint a forgalomképessé tétel életképes modelljét jelentheti a jogosultság értékpapírosítása és tőzsdei bevezetése. Megjegyzendő azonban, hogy jelen helyzet különbözik az értékpapírosítás klasszikus esetétől, hiszen ott külön projekttársaság, letisztított kockázatú követelés, illetve részesedésállomány jelenik meg értékpapír formájában, míg itt mindössze egy szennyezési jog standardizált formájú értékesíthetővé tételéről van szó. Vagyis az értékpapír nem pénzkövetelésről szól, hanem vagyoni értékű jogot testesít meg, és az állam mint kibocsátó részéről nem növeli az államadósságot.

Magyarország a kiotói jegyzőkönyvben a kibocsátás évi 94 millió tonnára való csökkentését vállalta. Ezt alapvetően mintegy 150-200 hazai iparvállalat együttes kibocsátása teszi ki, ők a rendszer indulásakor ingyen kapnák meg kvótáikat. Nyers iparági becslések szerint ezt követően évente mintegy 30 millió ilyen, egy tonna kibocsátási kvótát megtestesítő értékpapír alkotná a tényleges piacot, a fennmaradó rész pedig állami kézben maradna. Az állam mint kibocsátó ezen saját keret terhére köteles biztosítani, hogy a piacon újonnan megjelenő szereplő is alanyi jogon részesedhessen ezen emissziós kvótából.

Az értékpapírformát öltő jogosultság minden évben új ISIN-kódot (értékpapír-azonosítót) kapna a rendszert üzemeltető Központi Elszámolóház és Értéktár (Budapest) Rt.-től (Keler), hiszen minden jogosultság más évre vonatkozik. A tervek szerint a Keler volna az is, aki a tőzsdei adásvételek regisztrációját a részvényeknél megszokott T+3. napi elszámolási gyakorlatnak megfelelően végezve egyeztetne az országos nyilvántartással, azáltal pedig az uniós szintű regiszterrel. A Keler továbbá vállalná az ügyletek elszámolását is, azaz az értékpapírszámlán őrzött "CO2-jegyet" a felek megállapodása szerint nyitva teljesítéssel (ún. Free of Payment) vagy pénz ellenében való rendezéssel (ún. Delivery versus Payment) számolná el a felek között.

Mindezen tőzsdei rendszertől függetlenül azonban lehetőség nyílna a szabadpiaci adásvételre is, amelyet a felek csak az országos nyilvántartás felé kellene hogy jelezzenek. A tőzsdei bevezetés melletti további érdekes gondolatkísérlet a jogosultság értékpapírjához kapcsolódó származékos ügyletek megjelentetése.

A rendszerrel szembeni kétségként merül fel, hogy vajon lesz-e elegendő kereslet az egy évre szóló szennyezési jogok piacán, és elérhető lesz-e a rendszer közgazdasági hatékonyságát biztosító likviditási szint. Minden bizonnyal a piacszerű működés csak uniós szinten valósulhat meg, így kulcsfontosságú, hogy a tagországok megfelelően transzparenssé és átjárhatóvá tegyék saját emissziósjog-kereskedési rendszerüket. Ezen értelmezésben a tőzsde valóban célszerűbb eszköznek tűnik, mint a többek által támogatott speciális opciós adásvételi konstrukciók létrehozása. A lehetőség méreteire enged következteti a Point Carbon kutatócég Deutsche Welle által idézett tanulmánya, amely szerint a jövőre beinduló rendszer 2007-re már évi 10 milliárd (!) dolláros uniós szintű forgalmat képvisel majd. Jelenleg egy tonna CO2-kvóta piaci ára 5-12 euró között mozog, de a kibocsátás csökkentésére vállalt állami kötelezettségek várakozások szerint jelentős növekedést vetítenek előre.