Bonyolódó Brau-közgyűlés

Úgy tűnik, igazán rendkívüli közgyűlésre lehet majd számítania október 27-én a Brau Hungáriánál. A társaság igazgatósága ugyanis a részvények dematerializálása miatt hívta össze a részvényeseket, amit arra akar kihasználni a kisrészvényesek legmeghatározóbb képviselője, a Concorde Befektetési Alapkezelő Rt., hogy leváltsa a cég jelenlegi vezetését. Ezért öt új napirendi ponttal egészítenék ki a napirendet, ami egyebek mellett a felügyelőbizottság visszahívására, új tagok megválasztására, valamint a Heinekennel kötött szerződések kisrészvényesek felé történő bemutatására tett javaslatot.

Persze nem valószínű, hogy napirendre tűzik a Concorde javaslatait, hiszen a Brau igazgatóságát erre semmi sem kötelezi, márpedig a közelmúltbeli viharos közgyűlés és a jelenleg zajló sok per azt mutatja, nagyon rossz a viszony a cég vezetése és a 10 százaléknál kisebb arányt képviselő kisrészvényesek között. Az alapszabály ugyanis 10 százalékos szavazati jogtól teszi kötelezővé az ilyen irányú kisrészvényesi kezdeményezés elfogadását, a Heinekennek pedig egymagában 90 százalék feletti befolyása van a társaságban. (Ezt persze a kisrészvényesek vitatják, a nem megfelelő nyilvános ajánlat miatt, amit most már felügyeleti határozat is megerősít, igaz, ezt a Heineken megtámadta.)

Hasonló témájú tulajdonosi megkeresésre egyébként már korábban is volt példa a társaságnál a kisrészvényesek részéről, és akkor is elutasították azt. Konkrét választ egyébként a Braunál lapunk nem kapott.

A Concorde négy pontban öszszegzi az új kérdések felvéte-

lének szükségességét. Elsőként a felügyelőbizottság Heinekentől való függőségét emeli ki a közlemény, amiből a Concorde arra következtet, hogy mindez közrejátszott a társaság eredményességének első fél évben tapasztalt viszszaeséséhez. Az alapkezelő a részvényesi struktúrát jobban visszatükröző fb felállítását kezdeményezi, illetve változtatna a részvényesek felé irányuló kommunikáció kialakult gyakorlatán is. A Brau Union Hungária Sörgyárak Rt. az idei első fél évet követően az előző években mértnél lényegesen gyengébb eredményt teljesített. Ennek oka a társaság szerint részben az átszervezésből adódó többletköltség volt, javarészt azonban a kedvezőtlen sörpiaci folyamatokat okolták a fejleményekért. Ennek egyik kulcseleme az olcsó sörök robbanásszerű térnyerése volt a hazai piacon, amire a társaság saját bevallása szerint is későn reagált. A kisrészvényesek és a Braura ajánlatot tevő Amstel, illetve Heineken között több mint egy éve folyik a küzdelem, melynek elsődleges kérdése a Brau-részvényekre tett nyilvános ajánlatban szereplő vételi árfolyam. Az első körben ajánlatot tevő Amstel a törvényi minimumot adta a papírokért, a társaság azonban több részvényes szerint is az így adódó összegnél lényegesen többet ér.