A részvényalapok éve volt 2004

Az elmúlt évben azok a befektetésijegy-tulajdonosok jártak a legjobban, akik a pénzüket hazai részvényalapba fektették. A leglikvidebb magyar értékpapírok - főképp a Mol és az OTP - ragyogó eredményeiknek betudhatóan kiugró árfolyam-növekedést produkáltak az elmúlt év során, amelynek következtében a BUX 57 százalékkal erősödött. Miután az indexkövető részvényalapok az irányadó részvényindex alapján alakítják ki portfóliójukat, éves hozamuk gyakorlatilag a BUX növekedéséhez hasonló mértéket öltött.

A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz) adatai szerint a Credit Suisse Asset Management által működtetett Futura Indexkövető Részvényalap 56 százalékos éves hozamot biztosított befektetőinek 2004 végén, ezzel a legjövedelmezőbb volt a hazai részvényalapok közül. A K&H Navigátornál - amely szintén a BUX-ban szereplő részvényekbe fektet - 52 százalék volt a hozam tavaly. Ezek mellett az ING-nek és az CIB-nek van indexkövető alapja, azonban előbbi áprilisban, utóbbi pedig szeptemberben indult, ezért még nincs éves hozamuk.

Nem árt tudni, hogy az indexkövető alapok a hazai részvényalapok közül a legkockázatosabbak, ezért egy gyengébb tőzsdei év után vélhetően ezekkel lehet a legtöbbet veszíteni. A legtöbb részvényalapnál ezért a kelet-közép-európai részvények és az állampapírok is képviseltetik magukat. Mivel a kisebb kockázat kevesebb hozamot is eredményez, ezek az alapok tavaly kevésbé voltak jövedelmezőek indexkövető társaiknál, azonban még mindig többet hoztak, mint az állampapírok. Az elsődleges forgalmazók által jegyzett, hoszszú lejáratú állampapírokat tömörítő index, a MAX ugyanis csak 13,98 százalékkal emelkedett 2004-ben.

A kevésbé kockázatos alapok közül a legjobb megtérülést a legnagyobb hazai részvényalap, az OTP Quality produkálta, 45 százalékos hozamával. Ennél az alapnál a portfóliót úgy alakították ki, hogy az eszközök 52,5 százalékát a legjobb 20 kelet-közép-európai részvényt tömörítő CETOP 20 szerint fektették be, 25 százalékát a rövid lejáratú állampapírok indexe, az RMAX szerint és mindöszsze 22,5 százalékát a BUX alapján. A magyar papírok részaránya mindenesetre így is a legnagyobb lehet, hiszen a CETOP 20-ban ugyanúgy megtalálhatók a legnagyobb magyar tőzsdei társaságok, mint a BUX-ban. A legalacsonyabb hozamot a Budapest Növekedési és az Erste Alpok névre keresztelt részvényalapja produkálta 26 százalékkal, ez azonban még mindig majdnem a duplája a MAX éves emelkedésének.

A hozamok növekedését persze a befektetők sem nézték tétlenül, a nettó eszközérték a részvényalapok többségénél bővült. Az Erste Alpok nevű részvényalapjánál például több mint ötszörösére emelkedett egy év alatt a kezelt vagyon, 2004 elején még 250 milliót, év végén pedig már 1,279 milliárd forintot tett ki. De a legnagyobbaknál is jelentős volt a növekedés, az OTP Qualitynél 39, a Generali Goldnál 54 százalékkal több pénzt kezeltek az év végén. Megfigyelhető, hogy a bővülés elsősorban az év végén volt kiemelkedő. Ennek oka, hogy a legtöbb befektető meglehetősen későn reagált a kedvező hozamokra, de vélhetően a jegybanki alapkamat rohamos csökkenése is ösztönzőleg hatott. A nettó eszközérték bővülési dinamikája azóta sem hagyott alább, csak elvétve találunk olyan részvényalapot, amelynél az év eleje óta ne folytatódott volna a növekedés.

A BUX emelkedése vélhetően visszafogottabb lesz az idén, 10-25 százalék lehet éves szinten. Ezért a részvényalapok várhatóan nem tudják megismételni tavalyi teljesítményüket, de jobb teljesítményt nyújthatnak a kötvényalapoknál: az állampapírok éves hozama a várható jegybanki alapkamat-vágások miatt tovább eshet.