„Itt már nem az a kérdés, hogy lazít-e az MNB, hanem hogy mikor vágnak kamatot Varga Mihályék”
Egyaránt van kellemes és kellemetlen meglepetés a decemberi inflációs adatban. Ahogy beszámoltunk róla, decemberben a fogyasztói árak átlagosan az előző év azonos időszakához képest 3,3 százalékkal, míg novemberhez viszonyítva 0,1 százalékkal emelkedtek. Ezzel immár második hónapja tartózkodik az infláció a jegybank 4 százalékos tartományában, igaz, az egész éves adatról ugyanez nem mondható el. Tavaly összességében 4,4 százalékos volt a pénzromlás átlagos üteme, szemben a 2024-es 3,7 százalékkal.
Inflációs meglepetés: a szakértők is vitatkoznak a decemberi számokon
„A friss adat némiképp keserű szájízt hagy maga után, a 3,3 százalékos inflációs ráta ugyanis meghaladja a piaci konszenzust” – így kommentálta Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legújabb inflációs adatait. Az éves bázisú mutató novemberhez képest 0,5 százalékpontos lassulása mögött tehát részben az alacsony havi átárazás, részben pedig a bázishatás húzódik meg – tette hozzá.
A havi alapon régóta meglehetősen mérsékelt inflációs ráta ellenére az alapfolyamatok továbbra sem tekinthetők egyértelműen kedvezőnek. Erről árulkodik a volatilis tételektől megtisztított maginflációs mutató alakulása, amely csökkent ugyan, de még mindig nem konzisztens a jegybanki árstabilitási céllal, hiszen 3,8 százalékon áll
– állapítja meg az elemző.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza egy fokkal pozitívabb hangot ütött meg kommentárjában. A 3,3 százalékos infláció szerinte megfelel a piaci várakozásoknak. Ráadásul ezzel tovább közeledett a jegybanki célhoz, sőt, már nincs is messze tőle. Azt ő is elismeri, hogy a bázishatás miatt mindenképp várható volt, hogy az előző hónaphoz képest csökkent az infláció: a bázisidőszaki 0,5 százalékos havi alapú drágulás magasnak számít, most csak 0,1 százalékkal emelkedtek az árak novemberhez képest.
Több olyan tényező van ugyanakkor, amely az infláció csökkenésének irányába hat hosszú távon. Ezek közül a legfontosabb a forint tavaly tapasztalt erősödése, ami az elemző szerint rámutat arra is, hogy a jegybank érdemben tudja csökkenteni az inflációt, ha ennek megfelelő monetáris politikát folytat és tudja erősíteni a forintot, a gyengülése pedig messze nem törvényszerűség.
Emellett fontos tényező az árrésstop, illetve ehhez kapcsolódóan a kormányzat megállapodásai az egyes szolgáltató ágazatokkal a tavalyi áremelés elhagyásáról.
„A monetáris politika megfelelő cselekvését tehát kiegészítette az állami szabályozás. Emellett az alacsony importált inflációnak is szerepe van az visszafogottabb pénzromlásban, hiszen az eurózóna inflációja tartósan a 2 százalékos jegybanki cél körül alakul. Nem szabad persze megfeledkeznünk arról, hogy a gazdaságban a kereslet sem annyira erős: bár nő a kiskereskedelmi forgalom, de robbanásszerű emelkedésről nem beszélhetünk, s ez szintén fékezi az inflációt. Ami az infláció mérséklődése ellen hat, az a továbbra is viszonylag magas inflációs várakozás” – emelte ki a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.
Meglódult a szolgáltatásinfláció, az élelmiszereké meg lassult
Virovácz a részleteket illetően arra hívta fel a figyelmet, hogy a szolgáltatásinfláció meglódult decemberben, ami szerinte meglepetésnek tekinthető.
Meglehetősen karakteridegen folyamatot lehet látni ugyanis. Év végén alapvetően alacsony szokott lenni az egyhavi átárazás mértéke, főleg szezonális hatások következtében. Ezzel szemben 2025 decemberében havi alapon 0,8 százalékkal emelkedett a szolgáltatások árszínvonala. Legutóbb ilyet 2022-ben, a hazai inflációs sokk csúcsán láttunk, akkor is ekkora volt a decemberi áremelés a szolgáltatások esetében, vagyis rekordbeállításról beszélhetünk
– magyarázta a ING Bank elemzője. Regős ugyanakkor azt emelte ki, hogy a főbb termékcsoportok közül az élelmiszerek inflációja érdemben lassult, az előző havi 3,2 százalékról 2,6 százalékra, miközben havi alapon 0,2 százalékkal mérséklődtek az árak. Szerinte ritka, hogy az élelmiszerek drágulása – a rossz termés ellenére – a teljes inflációnál kisebb legyen. Itt persze az árrésstopok játszhatják a fő szerepet, de a világpiaci élelmiszerárak alakulása és a forint erősödése is hozzájárult a lassabb dráguláshoz.
Molnár Dániel, az MGFÜ Makroelemzési Osztály vezető elemzője is azt emelte ki: negatív meglepetést okozott, hogy a ruházkodási cikkek és a tartós fogyasztási cikkek is drágultak havi alapon 0,3, illetve 0,4 százalékkal. A szezonális átárazások alapján az előbbiek esetében árcsökkenést, míg az utóbbiak esetében stagnálást vártak, amit az erősebb árfolyam is támogatna. Jelentős szerepet játszott a havi áremelkedésben a háztartási energia 0,9 százalékos drágulása, azonban az éves index még ezzel együtt is 8,9 százalékra lassult, de így is közel 0,4 százalékpontot adott az éves inflációhoz. Az árakat ezen termékcsoport esetében a fogyasztás befolyásolja, figyelembe véve a januári hidegebb időjárást és annak révén a megnövekedett fűtési igényt, arra lehet számítani, hogy a háztartási energia a következő hónapokban is érdemben felfelé húzza majd a teljes inflációt.
Akár már februárban kamatot vághat a jegybank
Regős Gábor szerint a következő hónapokban az infláció várhatóan tovább csökken, és persze az év eleji átárazások nagysága is fontos, erre mindig érdemes külön is figyelni, hiszen a legtöbben ilyenkor emelnek árat. Az idei infláció alakulását több tényező befolyásolja majd. Ezek közül a három legfontosabb:
- a forint árfolyamának alakulása,
- az árrésstopok sorsa, illetve
- a fiskális lazítás nyomán megnövekvő kereslet inflációs hatásai.
Ezek a tényezők határozzák meg, hogy az idei infláció 4 százalék környékén vagy valahol a jegybanki cél körül alakul majd – az infláció elszállására nem számítanak, ha nem következik be jelentősebb forintgyengülés.
A mai adat alapján megerősödik az a nézet, hogy az MNB az idén lazítani fog monetáris politikáján, várhatóan nem is egy alkalommal. Itt az időzítés lesz a kérdés
– mondta Regős Gábor, aki szerint adná magát a februári inflációs adat ideje (tehát a március), amikor is a mélypontján lesz az infláció, várhatóan a jegybanki cél alatt, akár nem is kicsivel.
Hasonlóan vélekedik Virovácz Péter is, aki kiemelte Varga Mihály nyilatkozatát, miszerint az MNB kiemelten kezeli a decemberi inflációs adatot és azon belül is a szolgáltatásinflációt, ezért szerinte aligha lesz lehetőség januárban a kamatcsökkentésre.
Egy visszafogottabb januári átárazás azonban kinyithatja a kaput a februári kamatvágás előtt. „Idén várhatóan összesen 50–75 bázispont mértékű lazításra számíthatunk, bár az előrejelzést számos bizonytalanság övezi”
– tette hozzá az ING Bank elemzője.
Regős ugyanakkor kérdésesnek nevezte, hogy a választások előtti turbulens, a pénzpiacok szempontjából is volatilis időszakban ezt meglépi-e a jegybank, vagy kivár még.
Februárban 2 százalékos lehet az infláció
Ami az inflációs kilátásokat illeti, Molnár Dániel szerint a tavalyi jelentős év eleji átárazások kiesésével, a következő hónapokban még tovább lassulhat az áremelkedési ütem,
a mértéke februárban érheti el a mélypontját, ekkor a jegybanki toleranciasáv alsó szélét, a 2 százalékot is megközelítheti a fogyasztói árindex, amire 2020 májusa óta nem volt példa.
Ezt követően kismértékű gyorsulás jöhet az áremelkedésben, azonban előrejelzésük szerint ennek ellenére is a toleranciasávon belül alakulhat az infláció az év egészében, miközben a célt tartósan csak 2027-ben érheti el.
