Támogatott hitelek: jön-e a reneszánsz?
Bár a forint alapú, támogatott kölcsönök mellett egyre több tényező szól, nem várható, hogy gyors eltolódás történik javukra a lakáshitelek piacán - állítják banki szakértők. Komolyabb változást csak az év második fele hozhat, főként akkor, ha a svájci jegybank vagy az EKB újra kamatemelésről dönt - teszik hozzá.
A támogatott hitelek kondíciói mára igencsak megközelítették a deviza alapú kölcsönökét: a THM-ekben nincs szembeszökő különbség, a törlesztőrészletek pedig sok esetben jobbak a deviza alapú hitelekénél. Ez leginkább az új lakáshoz igényelhető kölcsönökre igaz, de már jellemzően a használt lakásra igényelhető hiteleknél is csak néhány ezer forintos különbség mutatkozik a deviza alapú konstrukciók javára. (Az euró alapú hitelek egyébként sok esetben itt is drágábbak a forint alapúaknál. A Földhitel- és Jelzálogbanknál például múlt héten - húszéves futamidőnél, ötéves kamatperiódus esetén - 43 382 forint volt az ötmillió forintos, használt lakáshoz igényelhető, támogatott hitel havi törlesztőrészlete, míg ugyanez euróban több mint 45 ezer forintjába kerül az ügyfélnek.)
A makrogazdasági környezet szintén kedvezőnek minősíthető a forint alapú kölcsönök előretörése szempontjából: a hazai fizetőeszköz jó ideje nem óhajt eltávolodni az intervenciós sáv erős szélétől, s ez annak, aki most vesz fel deviza alapú lakáshitelt, a későbbiekben szinte kizárólag magasabb törlesztőrészletet eredményezhet. A Magyar Nemzeti Bank utóbbi hónapokban végrehajtott kamatvágásainak néhány hónapon belül tükröződnie kellene a támogatott hitelek ügyfelet terhelő kamatainál is, ráadásul a piaci várakozások szerint az idén újabb kamatlépésekre is van kilátás. (A legutóbbi kamatvágásnak már most is érződik nyoma: e hónaptól a K&H és az FHB is mérsékelte egyes támogatott hiteleinek kamatait.) A deviza alapú hitelek kamatait növelheti viszont, hogy erre az évre mind az eurózónában, mind Svájcban kamatemelést várnak az elemzők. Szintén a támogatott hitelek malmára hajtja a vizet, hogy a kormány - legalábbis az eddigi nyilatkozatok alapján - nem zárkózik el attól, hogy a későbbiekben 7-8 millió forintra emelje a maximálisan felvehető összeg határát a használt lakás vásárlásához igényelhető támogatott hiteleknél, ezáltal szűkülhetne a támogatott konstrukciókra nem jogosultak köre.
Az eddigiek alapján arra lehetne számítani, hogy a lakáshiteleknél rövid időn belül visszatér a forint alapú konstrukciók dominanciája a deviza alapú kölcsönökkel szemben. Banki szakértők ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy több olyan tényezővel is számolni kell, amely gátolja a támogatott kölcsönök ismételt, gyors térnyerését.
Az új lakásoknál például jelentősen csökkenti a támogatott hitelek vonzerejét a bonyolult törvényi szabályozás, pedig azok árelőnye egyértelmű a devizahitelekkel szemben. A lakásépítésnél ugyanis a számlaadási kötelezettség megdrágítja a kivitelezést, szaporítja a teendőket. Ezzel a körülménnyel a deviza alapú kölcsönöknél nem kell számolni, a felvett kölcsönösszeget az adós úgy használja fel, ahogyan tudja. Ez a jelenség egyébként az érdeklődésen is tetten érhető: akik készen vásárolnak új lakást, sokkal inkább választják a támogatott hitelt, mint azok, akik építenek.
Ráadásul a hitelintézetek a hirdetéseik közzétételénél igyekeznek szem előtt tartani azt a szabályt, hogy a leendő adós elsősorban a kamat és a törlesztőrészlet alapján választ az egyes ajánlatok közül. Ennek eredményeként a lakáshiteleknél a legtöbb internetes portálon valamelyik deviza - leginkább a svájci frank - alapú hitelkonstrukciójuk ismertetőjét teszik előre az érintettek, a néhány százalékos kamat és az összeghez képest igen alacsony törlesztőrészlet mellett.
A deviza alapú konstrukcióknál akadnak bőven akciós jellegű ajánlatok is. A CIB-nél a deviza alapú lakáshitelt igénylőknek - amennyiben folyószámlát nyitnak a banknál, és közüzemi megbízásaikat is arról teljesítik - az első éves kezelési költséget elengedi a hitelintézet. Ezenfelül a CIB minden Fészekrakó hitelét 50 bázispontos kedvezménnyel árulja: a kedvezmény a futamidő első évében él, azt követően a kamat a kamatforduló napján hatályos kondíciós listában meghatározott értékre változik. Az Erste Bank április 30-ig tartó akciója során euró alapú lakáshitelek már három százalék alatti éves kamattal is igényelhetők: ez a konkrét ajánlat a jövedelem alapon elbírált kölcsönkérelmekre vonatkozik.
A bankok mindenesetre bíznak abban, hogy az utóbbi időben mélypontra jutott lakáshitelpiac élénkülésnek indul a következő hónapokban. (A piaci viszonyokat jól jellemzi, hogy a DEM Információs és Gazdaságkutató Iroda adatai szerint az idén az első két hónapban hozzávetőleg ötezer kedvezményes lakáshitel-szerződést írtak alá a hitelintézetek, szemben az egy évvel korábbi tizenhatezerrel.) Várakozásaik szerint a deviza alapú kölcsönök volumene nagyjából azonos mértékben növekedhet a támogatott hitelekével, ám az év második felére - ha a vártnak megfelelően alakulnak a makrogazdasági fejlemények - ismét jobban előtérbe kerülhetnek a forint alapú konstrukciók.
