MTelekom: jobb nettó profit
Az amortizáció csökkenése és a hatékonyabb működés eredményeként magasabb nettó profitot várnak a Magyar Telekomtól a lapunk által megkérdezett elemzők. A mától MTelekom néven forgó tőzsdei cégnél a tavaly végrehajtott létszámleépítésnek már az első negyedévben éreztetni kellene a hatását, vélik az elemzők, ráadásul várhatóan az amortizációs költségek is kisebbek lesznek. Ugyanakkor az árbevétel növekedésére nem számítanak az első negyedévben a szakértők, s ez azért is érdekes, mert Straub Elek, a cég vezérigazgatója a társaság éves rendes közgyűlésén azt mondta: az elmúlt időszak stagnálása után az idén és jövőre egy számjegyű növekedésben bízik, és reméli, hogy az átszervezési költségek nélkül számított EBITDA-ráta - amely 40,4 százalék volt 2004-ben - 40 százalék fölött marad. (Az elemzők egyébként az EBITDA-rátát 40 százalék fölé becsülik az első negyedévben.) Straub szerint két év alatt megduplázható az ADSL-vonalak száma, amely jelenleg több mint 200 ezret tesz ki, miközben az anyacégnél el szeretnék érni, hogy egy alkalmazottra 500 vezetékes vonal jusson.
Az MTelekom fő tulajdonosa, a Deutsche Telekom vezérigazgató-helyettese is azt mondta lapunknak, hogy csoportszinten 3-4 százalékos árbevétel-növekedést és ennél is nagyobb nyereségemelkedést irányoztak elő. A magyar társaságtól ugyanakkor azt várják, hogy a költséghatékony működésre még jobban odafigyeljenek.
Úgy tűnik, az elemzők is egyetértenek ezekkel az irányokkal, hiszen a lapunk által megkérdezettek közül csupán egy várja az árbevétel minimális növekedését. A profitnál is elég egyöntetű a kép; annál is egyetlen elemző van, aki kismértékű csökkenést vár a tavalyi első negyedévihez képest.
A gyorsjelentését szerdán közlő Egistől 35 százalékos nettó profitemelkedést várnak az elem-zők, amely 2,3 milliárd forintos nettó nyereséget jelentene a Portfólió.hu felmérése szerint. Az elemzők az Egis jelentős profitnövekedését három tényezőre vetítik ki: egyrészt a kimagasló FÁK- és közép-európai növekedésre, másrészt a marketingköltségek arányának csökkenésére, harmadrészt pedig a korábbi időszakok egyedi költségtételeinek elmaradására.
Az Egis második negyedévének számító január-márciusban azt is figyelembe kell viszont venni, hogy 2004 utolsó naptári negyedévében hozzávetőlegesen kétmilliárd forint készletezési hatást érzékelt a társaság nagykereskedői oldalon.
