A stratégiai kérdésekre van válasza a GSZT-nek

A II. Nemzeti fejlesztési terv társadalmi vitájában való folyamatos részvételt nevezte a Gazdasági és Szociális Tanács egyik legfontosabb feladatának Tóth János. A GSZT megbízott főtitkára, az Ipari Parkok Egyesületének alelnöke a Világgazdaságnak elmondta: a tanács augusztus 30-ai plenáris ülésén már megvitatták az országos fejlesztési, illetve területfejlesztési koncepciókat - Baráth Etele és Kolber István illetékes tárca nélküli miniszterek részvétele mellett -, ám a munka nem áll meg. A lényeg éppen az lenne, hogy a gazdaság, a munkavállalók, a tudomány és a civil szféra képviselőit összefogó testület ne csak a néhány havonta, félévente esedékes teljes üléseken, hanem az azok közé eső időszakban is dolgozzon.

A véleményeket összegyűjtve, összecsiszolva egyfajta társadalmi álláspontot kell megfogalmaznunk a legfontosabb kérdésekben - összegezte Tóth János. A megbízott főtitkár egyúttal kifejtette: a GSZT nem kíván minden, a politika napirendjén szereplő témakörben állást foglalni. A napi ügyek ilyen értelemben kívül esnek a fórum "érdeklődési körén". Arra ellenben annál inkább lehet és kell is számítani, hogy a stratégiai szempontból fontos, Magyarország jövőjét befolyásoló ügyekben a testület igenis határozott véleményt formál. Felvetésünkre, miszerint a kormány által öt évre tervezett adótörvények ilyennek tekintendőek-e - figyelemmel arra is, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök éppen a tanács nyár eleji megbeszélésén szólt először terveiről -, Tóth János azt válaszolta: ilyenkor a konkrét kérdés tartalma lehet a meghatározó.

A GSZT legközelebbi plenáris tanácskozása októberben lesz, de pontos dátuma és napirendje még nincs. A tanács ezt a kormányzattal közösen állapítja meg. A szoros együttműködés ugyanis annak ellenére fennmarad - az üléseken tanácskozási joggal részt vesznek a kabinet tagjai -, hogy a fórumnak sikerült a gyakorlatban is önállósítania magát. Vagyis a titkársága elkerült a Miniszterelnöki Hivataltól a Magyar Tudományos Akadémiához - zajlik az átadás-átvétel -, s jelen állás szerint minden esély megvan arra, hogy működésének szabályait törvényben rögzítsék. Ez az a pont, amelyet Demján Sándor soros elnökkel egyetértésben a testület tagjai elsősorban szorgalmaztak. Éppúgy, mint azt, hogy a GSZT önálló költségvetésből gazdálkodhasson. Tóth János elmondta: mint az idei költségvetésben a Miniszterelnöki Hivatalnál, úgy 2006-ban az MTA-nál jelenhet meg önálló alfejezetként a büdzséjük, amelynek összegéről az őszi parlamenti vita előtt a megbízott főtitkár nem kívánt nyilatkozni. Olyan költségvetést szeretnénk - mondta -, amely megteremti az érdemi munkavégzés anyagi és személyi feltételeit, lehetővé teszi átfogó tanulmányok és munkaanyagok készítését, szakértők bevonását, a regionális hálózat felépítését. Küszöbönálló teendő a leendő főállású főtitkár megtalálása is, akit a GSZT átlátható módon, pályázat útján kíván kiválasztani.