Kamarai lobbizás a szakképzésért
Az iskolarendszeren kívüli képzések hitelesítését, illetve egy ezzel kapcsolatos központi nyilvántartási rendszer kialakítását és működtetését vállalná a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK). A terveket nemrég Csizmár Gábor szakminiszternek is bemutatta az MKIK - tudtuk meg Bihall Tamástól, a kamara oktatási és szakképzési kollégiumának elnökétől.
A képzések és a gazdaság egymásra találását segíti a szakképzés azon reformterve, hogy az Országos képzési jegyzéket (OKJ) felülvizsgálják. Az új szakmaszerkezet kialakítása ugyan már megkezdődött, bevezetése azonban csak 2007-ben várható, a tervek szerint a mostani több mint 800 szakmából körülbelül 400 alapszakmára épülő képzési jegyzéket alakítanak ki. Ez azonban leginkább csak az iskolarendszerű szakképzés keretében oktatható és elsajátítható alapszakmákat, illetve részszakképesítéseket lesz képes integrálni - állítja az MKIK sürgetve a kamarai felnőttképzési képesítések jegyzéke, illetve a független kamarai vizsga- és kompetenciaközpontok kialakítását. Az iskolarendszerű szakképzésből kikerülő fiatal szakmunkások számára a munkahelyek igényeihez rugalmasan igazodó felnőttképzési és vizsgarendszerre van szükség - hangsúlyozza az MKIK szakanyaga, amelyet a munkaügyi miniszter számára állítottak össze. Értesüléseink szerint a szaktárca jelenleg kiegészítő javaslatokat készít az MKIK javaslatához.
A szakképzés reformja kapcsán a kamara eddig főleg az oktatási tárcával működött együtt, ennek eredményeként összesen 16 szakképesítés már át is került az MKIK-hoz. Az új, a gazdaság igényeihez igazodó képzési követelményrendszert a szaktárca jövő szeptembertől vezeti be kötelezően az oktatásba.
Az MKIK a jövő évtől szívesen elkezdene egy olyan modellkísérletet, amely a felnőttképzés területén folyó OKJ-s képzéseknél a gyakorlati képzőhelyek kamarai felügyeletét, illetve a gyakorlati szintvizsgáztatás rendszerének kialakítását biztosítaná. Indulásként épp az MKIK gondozásában lévő 16 OKJ-s szakma körében kezdenék el a fejlesztéseket tesztelni, méghozzá a megyei munkaügyi központok által támogatott csoportos vagy egyéni képzéseken. Úgy tűnik, a finanszírozással sem lenne gond, mivel a kamara az ezzel kapcsolatos pályázati koncepciót még az idén be tudná nyújtani az Országos Felnőttképzési Tanács elé, amely támogatást nyújthat a program megvalósítására. A kamarai felnőttképzési képesítések jegyzékéhez, illetve ennek szakmai hátterét biztosító független vizsga- és kompetenciaközpontok létrehozásához a második Nemzeti fejlesztési terv biztosíthatja az anyagi hátteret. A kamara ígérete szerint a rendszer hosszú távon önfenntartóvá válhatna, amelynek forrásait a vizsgáztatással kapcsolatos befizetések biztosítanák.
Ahhoz, hogy a gazdasági elvárásainak minél jobban megfeleljen a képzés, pontos információkat kell adni a vállalkozásoknak a munkaerőigényükről - hangsúlyozza egy korábbi munkaerő-piaci kutatás. A közép- és felsőfokú szakmai képzések sikerességének mértékét elemző tanulmány szerint például célszerű lenne növelni a tanulószerződések számát, illetve nagyobb hangsúlyt kell fektetni a saját dolgozók képzésére is. Hiányszakmák esetén magasabb bérekkel és egyéb juttatásokkal lehetne ösztönözni a fiatalokat, hogy ezek közül válasszanak, az érdek-képviseleti szervezeteknek pedig az eddiginél fokozottabb érdekvédelmet és érdekérvényesítést kellene elérni - fogalmaz a kutatás készítője, Biermann Margit.
Többek között épp a kamara lobbimunkájának köszönhetően az idén kiszámíthatóbbá vált az Oktatási Minisztérium éves szakképzési feladatok ellátásához biztosított finanszírozási rendszere. A szakképzési feladatok ellátására bevezették a tanulószerződésekre vetített normatív finanszírozási rendszert, erre az idén 668 millió forint áll rendelkezésre. A tanulószerződések száma - ami épp a képzők, a diákok és a vállalkozások szorosabb együttműködését teszi lehetővé - évről évre nő. Az idén több mint 21 ezer szerződés köttetett munkaadók és diákok között.
A kamara lobbimunkáját elősegítheti, hogy a munkaügyi tárca és az MKIK jelenleg más területen is együttműködik. Összesen nyolcezer vállalkozás megkérdezésével olyan prognózist készítenek, amely a munkaerő-piaci mozgásokat, a hiányszakmákat, a cégek képzési igényeit is felméri. Csizmár Gábor munkaügyi miniszter szerint ez segíti majd a pályaválasztást, a diákok és a szülők álláspiacról való tájékozódását is. Míg a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara körülbelül 3500 kis-és mikrovállalkozást térképez fel, addig a munkaügyi tárca 4500 nagyvállalkozás véleményét, adatait összegzi.
