Mentőöv a kisvállalkozóknak

Nem szabad lebecsülni a kis- és középvállalkozások (kkv-k) jelentőségét - hangsúlyozza, Krisán László, a KA-VOSZ Rt. vezérigazgatója. Ma Magyarországon 1,1 millió regisztrált vállalkozás van, ebből 850 ezer a tényleges gazdálkodó. E körön belül megközelíti a félmilliót a kkv-k száma. Az átlagos alkalmazotti létszámot és a családtagokat figyelembe véve tehát közel kétmillió embert érint közvetve vagy közvetlenül ez a szektor. Úgy tűnik azonban, nálunk még nem ismerték fel a gazdasági erők ennek a tömegnek a jelentőségét, egyáltalán nincs értékén kezelve ez a kör, általában csak verbális szinten foglalkoznak problémáikkal. Bár mindig mindenki támogatni akarja őket, eddig néhány üdítő kivételtől eltekintve alig születtek tényleges eredmények - mondja Krisán László.

Pedig rászorulnának a támogatásra, hiszen részben történelmi okokra visszavezethetően tőkehiány, alultőkésítettség, likviditás- és forgóeszközhiány jellemzi a magyarországi vállalkozások helyzetét. A hangzatos ígéretekből azonban vajmi kevés valósult meg, annak ellenére, hogy pár millió forint támogatással több tíz ezer vállalkozás életben maradása, versenyképességének növelése áll szemben, a multiplikátor hatás miatt minden forint többszörösen megtérül közvetlenül a befolyó adókban (csak az áfa esetén tízszeres szorzóval lehet számolni) és közvetetten a nemzeti össztermékben, az ország tőkevonzó képességében, foglalkoztatáspolitikai és versenyképességi mutatókban - hívja fel a figyelmet a szakember.

Ráadásul az uniós csatlakozás óta a nem túl bőven mért támogatásokkal sem mindig tudnak élni a kkv-k. Míg ugyanis korábban a mikro-, a kis- és középvállalkozás könnyen értelmezhető és jól elkülöníthető kategória volt, ez mára megváltozott, mivel igazodtunk az uniós besorolásokhoz. Krisán László szerint azonban nem volt bölcs döntés, hogy egy az egyben átvettük az európai besorolási rendszert, hiszen az alapján minden 12,5 milliárd forintnál kisebb árbevételű vagy 10 milliárd forintnál kisebb mérlegfőösszegű társaság ebbe a kategóriába tartozik. Igen ám, de nálunk egy tízmilliárdos cég már nagyvállalkozásnak számít. Ugyanakkor egy normális kisvállalkozás alaptőkéje ma Magyarországon 10 és 50 millió forint közé tehető. Azért problémás ez a helyzet - mondja a KA-VOSZ vezérigazgatója -, mert a támogatások jelentékeny részét lefoglalják a nagyobb cégek. Nemcsak azért, mert a kicsik ügyetlenek, nem tudnak "pályázatiul", hanem azért is, mert a nagyok sokkal felkészültebbek: van megfelelő jogászuk, pályázatírójuk, "önerő-betevési képességük", így végül nem oda jut a pénz, ahol létszükséglet lenne a támogatás megszerzése.

Mostanáig számtalan változatban készültek kkv-támogatási konstrukciók, ám közülük kevés volt az igazán életképes, sajnos sorra megszűntek - vonja meg a nem túlságosan szívderítő mérleget Krisán László. A KA-VOSZ által forgalmazott Széchenyi-kártya azért emelkedik ki a mezőnyből, mert ma Magyarországon nincs nagyon más olyan támogatási eszköz, amely kifejezetten ennek a körnek szólna.

Az állami viszontgaranciával és két százalékpontos kamattámogatással vonzóvá tett konstrukció legfőbb előnye abban rejlik, hogy szinte házhoz viszi a hitelt, hiszen a kamarai és a VOSZ-irodahálózat az egész országban megtalálható, munkatársai értik és érzik a helyi vállalkozások napi problémáit, szakmai felkészültségük magas szintű. Nagy előny az is, hogy az igénylés rendszere független a kereskedelmi bankoktól (így elkerülhető a vállalkozói "bankfrász"), továbbá az adminisztráció szinte alig látható a vállalkozó számára. Két óra elegendő a szükséges formaságok elintézésére, s a pénz két héten belül a vállalkozó számlájára kerül. Öt bank közel 1500 bankfiókjában, vagyis gyakorlatilag az egész országban hozzáférhető a forgóeszközhitel, amelynek maximuma 10 millió forint. Ezt tetszés szerint egyben vagy apránként is kiveheti a vállalkozó, s költheti akár a napi folyó kiadások finanszírozására. A kártya egyéves lejáratú, véglejárat előtt igényelni lehet a meghosszabbítását. A költsége havi egy százalék alatt van, de ezt is csak arra az összegre kell fizetni, amit valóban használnak. Magyarul: vállalkozóbarát az egész rendszer - összegzi a kártya lényegét Krisán László.

Ez azért nem zárja ki - teszi hozzá -, hogy alaposan tanulmányozzák az elmúlt két-három év könyvelését, vizsgálva, hogy az adott cég előre megy vagy toporog, s éppen csak az adósságát akarja kifizetni a hitelből. Nem cél a csődbe menő vagy rizikós kkv-k támogatása, azokon akarnak segíteni, amelyek innovatívak, dolgozni akarnak. Erre a bizalom elve alapján a vállalkozónak önmagának kell garanciát vállalnia.

Az elmúlt három év alatt 60 ezer kkv igényelte a kártyát - zömmel vidéken -, 40 ezer már kézhez is vette. Az eddig kihelyezett hitelérték 160 milliárd forint, ebből jelenleg 91 milliárd "forog". Nem jelentős egyébként a bebukási arány, alig egy százalék fölötti, általában jó a fizetési fegyelem - mondja Krisán László -, de ha valaki nem fizet, a helyi lapokban hozzák ezt nyilvánosságra. Először kifogásolták ezt a megszégyenítő módszert a cégek, de mára belátták, a nem fizetők a többiek érdekét veszélyeztetik. (BJA)