Vélemény

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke: A vállalkozói kör jövőre enyhe tehernövekedést kénytelen elszenvedni, ha a beterjesztett ötéves adóprogram megvalósul - hívja fel a figyelmet Parragh. Az MKIK elnöke ugyanakkor hozzáteszi: az ezt követő évekre viszont pozitív a szaldó, és 2006-2010 között összességében 431 milliárd forinttal mérséklődhet az üzleti szféra terhe. A javasolt változtatások alapvető hiányossága, hogy a vállalkozások versenyképességét érdemben javító intézkedésekre csak 2006 végén, 2007-től kerül sor, ezért a kamara szerint a csomag több ponton finomításra szorul - emeli ki Parragh. Szerinte az élőmunkaigényes, alacsony bérszintű ágazatok - mint például a textilipar - helyzete a minimálbér termelékenységemelkedésnél nagyobb mértékű növelésével tovább romolhat. Ennek megelőzésére az MKIK azt javasoja, az érintett ágazatokban a legkisebb bér emelésére fokozatosan, késleltetve kerüljön sor, illetve a kabinet indítson munkahelymegtartó programokat.

Lepsényi István, a VOSZ soros elnöke: A jó lépések közé tartozik az áfa csökkentése és a személyi jövedelemadóban tervezett módosítások. Ugyanakkor a bevezetni kívánt új forma, az egyszerűsített közteher-viselési járulék, vagyis az ekho szerinte nem illeszkedik jól a jelenlegi adózási szisztémához. Néhány, eddig kisebb visszhangot kapott elképzelés pedig még okozhat jelentős meglepetést. Az tűnik ugyanis ki a tervezetből, hogy a kormányzat nem állt le az idei szigorításokkal a béren kívüli juttatásokat érintően, és ezek jövőre még többe kerülnek a cégeknek. Mindent egybevetve a vállalatok versenyképességében és jövedelmezőségében nem okoznak érzékelhető változást az adózással kapcsolatos jövő évi változások - szögezte le Lepsényi István. Ehhez az kellene - és ezt kérik már évek óta -, hogy az iparűzési adó szűnjön meg teljes egészében. Azt is szeretnék elérni, de erre sem látnak törekvéseket, hogy az élőmunka terhei érdemben csökkenjenek. Sőt, a béren kívüli juttatásokkal kapcsolatos szigorítások miatt némileg még növekednek is.

Wimmer István, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének főtitkára: A versenyképesség javítása érdekében az iparűzési adó kiiktatásának előre hozatalára lenne szükség. Ugyan üdvözlendőnek tartja az iparűzési adóhoz hasonlóan a tb-járulékok csökkentésének programba foglalt ígéretét, azonban emellett hangoztatja: egyrészt a program betartása elengedhetetlen, de még fontosabb lenne a munkáltatói járulékterhek mielőbbi mérséklése. Az áfacsökkentés a forgalom erősödését eredményezheti, azonban a természetbeni juttatások terén már az idén szeptembertől bevezetett szigorítás igenis károsan érinti a cégeket - szögezi le a főtitkár, aki összességében kedvezőnek ítéli a jövő évre tervezett adóváltoztatásokat.

Bencz Botond, az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) adóbizottságának vezetője: Az adórendszer csak egy, ámbár fontos eleme egy ország versenyképességének, a magyar adórendszer pedig károsan befolyásolja az ország versenyképességét - hangsúlyozza. Az AmCham már hosszú ideje a társasági és az iparűzési adó összes terhelésének csökkentéséért, az iparűzési adó eltörléséért, valamint a bérterhek azonnali mérsékléséért harcol. Mivel a 2006-ra beharangozott lépések legfőképpen inkább az áfacsökkentést és a személyi jövedelemadó-terhelés moderált mérséklését szolgálják, ezért az adójavaslat a versenyképességet jelentősen nem befolyásolja - véli az adótanácsadó. Komoly aggodalmakra ad okot, hogy kimaradt az áfa nem EU-konform rendelkezéseinek kijavítása a tervezett intézkedésekből (mint például a cégtelefon áfájának szabályozása). Nem szerencsés, hogy a 2006-ra vonatkozó adóváltozások nem tükrözik az érdekképviseletek véleményét - mutat rá Rencz.

Dirk Wölfer, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara PR-vezetője: A tervezett lépések inkább kedvezőtlenül érintik a vállalatok gazdálkodását. A beharangozott intézkedések közül az elvileg kedvezménynek szánt alacsonyabb társasági adót olyan feltételhez kötik - legalább a minimálbér dupláját kell a dolgozóknak kifizetni -, ami miatt a kis- és középvállalkozások eleve nem élhetnek a lehetőséggel. Az igaz, hogy az iparűzési adó esetében elvileg kedvező módosítások várhatók, hiszen a mostani 50 százalék helyett az adó teljes összege levonható lesz jövőre. Ugyanakkor ez nem hoz sokat a konyhára, mert a társasági adó alapját lehet csökkenteni ezzel az összeggel, ez azonban alig lesz érzékelhető. Ami viszont mindenképpen hátrányos lesz a cégeknek, az az áfa-visszautalás késleltetésének legalizálása - hangsúlyozta a szakember. Ez nagyon sok céget érint a kamaránál, különösen a nagy exportálókat sújtja, és kifejezetten veszélyezteti a kis és közepes gazdálkodók likviditását.

Szili Márta, a Joint Venture Szövetség (JVSZ) ügyvezető igazgatója: Kedvező jelzés, hogy a kormányzat törekszik az adóterhelés csökkentésére. Azt is üdvözlik, hogy kilátásba helyezték az iparűzési adó eltörlését. Szintén kedvezően értékelik a cégek, hogy a tervek szerint feloldják az állami támogatások utáni áfalevonási tilalmat. Ugyanakkor azonban úgy vélik, a visszaigényelt általános forgalmi adó kifizetését nagyban késleltetheti, hogy az APEH az elbíráláshoz adatokat kér be a külföldi adóhatóságtól. Kiszámíthatatlanná teszi a gazdálkodást, a kisebb cégek esetében pedig jelentősen ronthatja a likviditási helyzetet. Annak sem örülnek, hogy a béren kívüli juttatások kapcsán számottevően megnő az adminisztrációs teher, hiszen dolgozónként, családtagonként kell kiszámítani, meddig érvényes az adómentes keret. Nem fogadják szívesen a nagy exportáló cégek azt sem, hogy a külföldi számlák, okmányok, szerződések hiteles fordítását kell a jövőben produkálni az adóhivatal számára. Amíg ezt nem teszik meg, halasztódik az ellenőrzés, és ez bizonytalan helyzetet teremt, kiszolgáltatottá válnak a cégek. Nehezményezi a JVSZ, hogy az adótervezetek kidolgozásába nem vonja be a kormányzat az érdek-képviseleti szervezeteket. Így szinte csak az utolsó pillanatban szembesülhetnek a tervezett változtatásokkal.

Szűcs György, az Iposz elnöke: A jövő évi adóváltozásokkal kapcsolatban sokáig csúsztak az érdekegyeztetések, pedig nem egyfajta rabló-pandúr játék, a kormányzat nem "lepheti meg" az utolsó pillanatban a gazdaságot. Az Iposz csak most kezdheti el készíteni a szakmai elemzéseket, modellezni a jövő évi folyamatokat. Mindeközben nagyon nehéz helyzetbe kerültek a vállalkozások, a tartalékaikat élik fel, mivel valós költségeiket sem tudják érvényesíteni. Ezért is szeretné az Iposz, ha legalább a jövő évi terveiket biztosabb alapokra helyezhetnék. De egyelőre nagyon sok a bizonytalansági tényező - mondja Szűcs György -, így például az önkormányzatoknak 340-380 milliárdos bevételt jelentő iparűzési adó tervezett megszüntetése utáni helyzet kezelésére már komolyabb elképzeléseknek kellett volna napvilágot látniuk. Nem látják megnyugtatónak a regisztrációs adó emelését sem, valamint azt sem veszik jó néven, hogy a béren kívüli juttatások adóterheit már év közben megemelték. Az egyébként kedvezőnek tűnő társaságiadó-csökkentéssel a kis cégek nem tudnak élni az irreális bérfeltétel miatt. Az uniós pályázati pénzekkel összefüggő úgynevezett áfaarányosítás pedig a túlságosan bonyolult rendszere miatt nem szolgálja a vállalkozások érdekeit.