Évről évre kevesebb a kilépő
A 2002 óta a pénzügyi felügyeletnek kötelezően beküldendő aktuáriusi értékelések miatt minden alkalommal egy évvel hoszszabb időtávra áll az elemzők rendelkezésére a nyugdíjpénztárak gazdálkodásáról szóló szektorszintű összehasonlító adat. A PSZÁF szeptemberi hírlevelében megjelent aktuáriusi jelentések elemzéséből kiderül, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak a 2002-2004 között eltelt három év 5,3 százalékos összesített átlagos inflációja felett teljesítettek - miközben főleg 2003-ban sokuk hozama nem érte el az inflációt. 2004-ben, miközben a hosszú lejáratú állampapírhozamok indexe, a MAX 14, a BUX pedig 56 százalékot növekedett, a pénztárakban a tagok vagyonát jelentő fedezeti tartalékok nettó hozama 12,49 és 19,58 százalék között alakult, míg súlyozott átlagos hozamuk 16,71 százalék lett. A magánnyugdíjpénztárak 2004-ben 11,4 milliárd forintot számoltak el működési költségekre, ez 22,3 százalékkal magasabb az előző évi költségeknél. Ehhez képest a tagdíjbevételek 31 százalékkal lettek magasabbak, így a bevétel/költség arány egy év alatt 5,7 százalékról 5,4 százalékra csökkent. Havonta egy főre 440 forint költség jutott a 2003-as 371 forint helyett, 19 százalékos növekedést mutat.
Az időlegesen fel nem használt eszközök gyűjtésére előírt, valamint a pénztár fizetőképességét fenntartani hivatott likviditási tartalékok 52 százalékos növekedéssel együttesen 3,1 milliárdról 4,7 milliárd forintra nőttek a szektor egészét tekintve. Ez az ütem az előző évihez hasonló volt. A fent említett összeg egyébként a 874 milliárd forintos 2004-es összesített magán-nyugdíjpénztári fedezeti állomány 0,54 százalékát jelenti.
A pénztárakból kilépők aránya az első (állami) pillérbe való viszszalépés lehetőségének fokozatos szűkülésével csökken, miközben 2003-tól a törvényi kötelezettség miatt ismét jelentősen nőtt (százezer fölé emelkedett) a pályakezdő belépők aránya. A pénztári népesség fokozatos idősödésével pedig folyamatosan növekszik (2004-ben 5061 fő volt) a rokkantság miatt kilépő tagok száma.
