Tengernyi bankfiók nyílik - lesz hova menni!
A gyors piacszerzés érdekében a következő egy-két évben több száz értékesítési egységgel bővítik hálózatukat a magyarországi bankok, így egyes szereplőknél a fiókszám akár duplájára is növekedhet - derül ki az érintettek nyilatkozataiból. A hálózat gyors bővítése ugyanakkor úgy tűnik, csak a szereplők egy részénél, hat-nyolc hitelintézetnél számít kiemelt célnak.
A fiókhálózat gyors növelését tervezi például a Raiffeisen Bank, amely 2005-ben eddig több mint egy tucat egységgel bővítette a hálózatát. A bank jelenleg 86 fiókot üzemeltet, amelyek számát jövő év végéig 120-ra kívánják növelni. Ennél is meredekebb ütemű bővítést tervez a Budapest Bank: a jelenleg 70 értékesítési egységet létesített hitelintézet szintén 2006 végéig nagyjából duplájára, 140 tagúra kívánja növelni hálózatát. A HVB Bank és a CIB Bank azonos, nagyjából száz egységből álló hálózatot tervez kialakítani, előbbi 2007, utóbbi 2006 végéig. (A CIB-nek jelenleg 70, a HVB-nek pedig 47 fiókja van.) Az MKB három éven belül harminc fiókot kíván nyitni - főként vidéken -, amelynek eredményeképpen hálózata több mint nyolcvan egységből áll majd.
A fiókhálózat gyors fejlesztésében csak azok a szereplők érdekeltek, amelyek gyors expanziót terveznek - elsősorban a lakossági piacon -, és ehhez még nincs meg a megfelelő hálózatuk. A valamilyen speciális ügyfélszegmensre koncentráló bankoknak a viszonylag magas költségek miatt ugyanakkor nem áll érdekükben a nagyobb léptékű fejlesztés.
Jó példa erre a napokban bejelentett, a Volksbank és az Általános Értékforgalmi Bank (ÁÉB) közötti ügylet: a megállapodás értelmében a Volksbank átveszi az ÁÉB tíz fiókját és egy kirendeltségét. Az október 20-ig véglegesen szentesítendő megállapodás egyértelműen az ÁÉB stratégiaváltására utal - korábban még gyors ütemű hálózatbővítést tervezett a hitelintézet -, mégpedig a vállalati ügyfélkör irányába. (A tranzakció lebonyolítását követően összesen hat fiókja marad az ÁÉB-nek.) A Volksbanknak viszont jól jönnek a csomagban érkező értékesítési egységek, hiszen a hitelintézet három éven belül 50 fiókos hálózatot kíván magáénak tudni, szemben a jelenlegi harminccal.
Az értékesítési hálózat bővítésének magas költségeit két hazai hitelintézet kevés alkalmazottal működő, ugyanakkor csak a hitelezési tevékenységre koncentráló hitelpontok, illetve -centrumok nyitásával igyekszik - természetesen a fiókhálózat bővítésével párhuzamosan - mérsékelni. Az Erste Bank elsősorban nagyobb bevásárlóközpontokban megnyitott hitelcentrumokkal bővíti hálózatát: az idén megnyitott négy-hat egység kizárólag hitelügyintézéssel és -tanácsadással foglalkozik. Hasonló jellegű egységeket működtet jelenleg kilenc helyszínen a Budapest Bank is.
Az értékesítési egységek számának emelésével kapcsolatos igyekezet természetesen nem véletlen a bankok részéről: a gyors növekedési szándék - illetve kényszer - mellett magyarázza az is, hogy az ügyfelek döntő többsége még a hagyományos értékesítési csatornákat és az ügyintézőkkel való személyes kontaktust preferálja. A bankok ezzel együtt most biztosra mennek: elsősorban Budapesten, illetve nagyobb vidéki városokban nyitnak új egységeket.
A PSZÁF pénzügyi szektorról készített jelentése szerint a pénzügyi szektor egésze 2005-ben és 2006-ban a gazdaság nominális bővülését meghaladó sebességű, de továbbra is csökkenő ütemű üzleti növekedésre számíthat. A keresleti expanzió lassulása, illetve a kereslet csökkenése miatt egyes területeken - például az ingatlan- és gépjárműhiteleknél - a felügyelet szerint az üzleti növekedés üteme jelentősen lassulhat.
