Diszkriminatív adómódosítás
Érthetetlen és az önkéntes egészségpénztári szektor számára mindenképpen rossz üzenetet hordoz az adótörvények hétfői módosítása, s ez jelentősen korlátozza a béren kívüli juttatásként nyújtható munkáltatói befizetéseket az egészségpénztárakba – mondta Lukács Marianna, a Patika Egészségpénztár igazgatója a Világgazdaságnak. Jelenleg ugyanis a munkáltatók havonta összesen
74 100 forint erejéig fizethetnek be munkavállalóik számára az önkéntes (nyugdíj-, egészség- és önsegélyező) pénztárba járulék- és adómentesen oly módon, hogy egy pénztártípusba befizetett öszszeg nem haladhatja meg a minimálbért, azaz az idén az 57 ezer forintot.
A hétfőn elfogadott jövő évi adótörvényekben azonban 400 ezer forintban korlátozták az adómentesen adható béren kívüli juttatásokat, és ebbe a körbe sorolták az önkéntes kölcsönös egészség- és az önkéntes kölcsönös önsegélyező pénztárakat is. Ez pedig azt jelenti, hogy ha a munkáltató más jellegű béren kívül juttatást nem ad a dolgozójának, akkor jövőre csak havi 33 300 forintot fizethet be adómentesen, ami az idei összeg 58 százaléka.
Ugyanakkor a szigorított körbe nem kerültek be az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak, s ez piaci szakértők szerint azt jelentheti, hogy éppen ennek a szektornak az erősebb érdekérvényesítő képessége miatt korlátozzák az adómentesen nyújtható egészségpénztári befizetéseket. Az összeg ugyanis általában adott, amit egy munkáltató a dolgozóira szán, ezért a pénzért versengenek a különféle pénztárak és a biztosítási szektor. Az önkéntes nyugdíjpénztáraknak mintegy 1,3 millió, az egészségpénztáraknak pedig 440 ezer (valószínűleg az átfedés közöttük jelentős) taguk van, azonban ez utóbbi az elmúlt években dinamikusan fejlődött. A patikapénztár előrejelzése szerint tíz év távlatában eltűnhet a nyugdíj- és egészségpénztári szféra közötti különbség, sőt éves szinten az egészségpénztárak bevételei meghaladhatják a nyugdíjpénztárakét.
Lukács szerint a korlátozás azért is érthetetlen, mert a kormány által meghirdetett száz lépés programból 21 az egészségügyet érinti, és éppen az önkéntes egészségpénztárakban felhalmozott vagyon jelenthetne pluszforrást az egészségügynek, amelyre építeni lehetne (VG, 2005. október 26.). Mivel a meghirdetett program nem áll összhangban az elfogadott szigorítással, valószínűleg szerkesztési hiba miatt maradt benn a módosításban ez a korlát – véli az ügyvezető. A patikapénztárnál mindössze a tagok egy százalékát érinti a szigorítás.
Változnak az önkéntes pénztárakba való egyéni befizetések utáni adókedvezmények is. Jövő évtől kezdve az adókedvezményt nem kapja kézhez az adózó, hanem azt a pénztári egyéni számláján írja jóvá a hatóság. Információink szerint az egész összeg a fedezeti alapban landol majd, s ez azt jelenti, hogy nem terheli külön működési költség és nem vonnak le belőle a likviditási alapba sem. Ez a módosítás növeli az öngondoskodási kedvet, hiszen az eddigi szabályozásnál nagyobb összeg kerül a tag számlájára.
