BUX 43,662.95
-1.10%
BUMIX 3,808.63
+0.43%
CETOP20 1,884.01
+0.01%
OTP 9,358
-1.70%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-0.29%
0.00%
ZWACK 17,500
+1.16%
0.00%
ANY 1,565
-0.95%
RABA 1,120
+1.82%
0.00%
+0.78%
0.00%
+1.43%
-1.17%
-6.53%
+0.90%
0.00%
+0.43%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,886
-2.30%
+0.39%
ALTEO 2,950
+3.51%
0.00%
+0.22%
0.00%
-5.08%
+0.80%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.17%
0.00%
0.00%
SunDell 45,600
-0.44%
+0.51%
+0.43%
-1.21%
-2.86%
+1.93%
+0.92%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,500
0.00%
0.00%
NAP 1,190
0.00%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Pénz- és tőkepiac

A nyesz és a másik három pillér

A nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz) hozzájárul a magyarországi befektetési kultúra fejlődéséhez, mert a magánszemélyek hosszú távú befektetését ösztönzi, fokozott részvényhányaddal. Lehetővé teszi számukra portfóliójuk nyomon követését, és akár passzív, akár aktív menedzselését. Ezzel szemben az önkéntes nyugdíjpénztárak csak a portfólió jellegének, arányainak megváltoztatását teszik lehetővé, annak naprakész nyomon követését korlátozottan, a menedzselést pedig egyáltalán nem, mivel az az alapkezelő feladata és felelőssége. A nyesz a több lehetőséggel párhuzamosan nagyobb egyéni felelősséget is ad át a nyesz tulajdonosának. Természetesen átruházhatja ezt a felelősséget egy alapkezelőre, de ezért az átruházásért ő felelős. A nyesz tehát hozzájárul a hosszú távú befektetések szerkezetének javításához, a részvényarány növeléséhez is, amely Magyarországon még messze van az optimálistól.

Természetesen tízéves távlatban nem lehetnek túlzott várakozásaink: a nyesz aligha nyújt majd kiemelkedő hozamot, mert a részvényportfólió általában csak 20-30 év után mutatkozik jobbnak, mint más, rövidebb távon kisebb kockázatú alapok. Nem lesz továbbá a nyesz tőkéje meghatározó eleme a BÉT-nek sem. De érdemi szereplője már igen: tíz éven belül várhatóan 360-480 milliárd forintos tőke gyűlhet össze, amelynek 70 százaléka 250-350 milliárd forint. (A 70 százalékos részvényarány a nyesz utáni adókedvezmény tervezett feltétele a kormány jelenlegi tervezete szerint.) Ez az öszszeg a BÉT-en most jelen levő magánbefektetői tőkének mintegy kétszerese, és ebből a szempontból jelentős előrelépés lenne. Ugyanakkor a BÉT hatezermilliárd forintos kapitalizációjának csak öt százaléka.

Az arányok érzékeltetésére megemlítjük: a jelenlegi befizetések mellett a tíz év alatt befizetett tőke az állami nyugdíjalap esetében 10 230, a magánnyugdíjpénztáraknál 3600, az önkéntes nyugdíjpénztáraknál 600, a nyugdíj-előtakarékossági számlákon várhatóan 400 milliárd forint. Egy főre vetítve az átlagos befizetés havonta az előző sorrendben 30,6, 12,5, 4500 és várhatón 20-30 ezer forint.

Nagyon fontos azonban elejét venni annak, hogy a nyesz a többi nyugdíjpénztártól vonjon el tőkét. Logikus – és a befektetők kockázatának mérséklése is azt kívánja meg –, hogy a negyedik pillért csak az kezdhesse építeni, akinek harmadik pillérje már van. Ennek megfelelően elő kellene írni, hogy a nyesz megnyitásának valamelyik önkéntes nyugdíjpénztári tagság legyen a feltétele. Továbbá, aki nyeszt nyit, az (és munkaadója) legalább az előző évi, a KSH által megállapított átlagkereset után teljesítsen nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékbefizetést. Ez a feltétel két oldalról is értelemszerű. Akinek a fizetése átlag alatti, és más jövedelemforrása nincs, annak aligha van módja érdemi összeget fordítani nyeszbefizetésekre. Másrészt, aki havonta 10-20 ezer forintnál többet fektet be nyeszszámlájára, annak a jövedelme szükségszerűen szignifikánsan meghaladja az átlagfizetést, amely jelenleg havi bruttó 156 ezer forint. Ez a szabályozási lépés a nyugdíj-előtakarékossági számla nyitása mellett nem rontaná, hanem javíthatná a befizetések arányait a tb-alapokba és a magánnyugdíjpénztárakba.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek