Alapkamat: már nem vágták
Nem változtatott a jegybanki alapkamat hatszázalékos szintjén a monetáris tanács tegnapi ülése. A tanács a döntést a hazai makrogazdasági folyamatok változatlanságával indokolta. Járai Zsigmond jegybankelnök elmondta: az elmúlt időszakban nem csökkent a magyar gazdaság egyensúlyi helyzetét és konvergenciáját illető bizonytalanság, s ezt alátámasztja a Fitch hitelminősítő forint- és deviza-államadósságra vonatkozó leminősítése is.
Bár a bizonytalanság miatt a forinthozamok jelentős kockázati felárat tartalmaznak (amelyet jól szemléltetnek a környező országokbeli alapkamatszintek), a dollár és euró elmúlt hetekben hozott negyedszázalékos alapkamat-emelései után a magyar kamatfelárak – a decemberi leminősítést is figyelembe véve – nagyon kedvezőnek (viszonylag alacsonynak) mondhatók. A kedvező magyar kamatfelárak viszont egyértelműen a feltörekvő piacok kockázatosabb eszközei iránti globális keresletet tükrözik, ez azonban Járai szerint nem lesz sokáig fenntartható.
Az elmúlt évet értékelve a jegybank elnöke kiemelte, az év eleji 9,5 százalékos alapkamatszintet azért sikerült 6 százalékra mérsékelni, mert a tavalyi áfacsökkenés nem épült be a várakozásokba, ellenben sikerült hatékonyan kommunikálni az infláció letörésének szándékát. A jegybankelnök szerint az év egyik legfontosabb döntése volt, hogy 2007-től az eddigi év végi inflációs célkitűzésről áttérnek a folyamatos inflációs célkövetésre, ennek szintje 3 százalék lesz, ±1 százalékos sávval. A kamatdöntést követően a forint és a zloty is erősödésbe kezdett az euróval szemben, a szlovák korona pedig átmeneti gyengülést követően követte régiós társait, melyben szerepet játszott a S&P felminősítése is. Egyedül a cseh korona nem tudott erősödni a nap végére.
