Kamarai kincsek pályázóknak
Az EU-források megjelenésével állandósult az igény arra, hogy a különböző vállalkozásfejlesztési programokat, azok eszközrendszerét, az uniós és hazai forráslehetőségeket minél jobban megismerhessék a kis- és középvállalkozások – nyilatkozta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) közgazdasági igazgatója. A vállalkozói szférából érkező jelzések szerint azonban a kkv-k nehezen jutnak információkhoz a különböző finanszírozási és támogatási konstrukciókról, sokszor nem ismerik lehetőségeiket, és hogy honnan lehet a részletekről tájékozódni. Ennek megoldásáért a kamarák, egy-egy érdekvédelmi, szakmai szervezet erőfeszítésein kívül még keveset tettek az illetékesek – jegyezte meg Kompaktor Emília.
A második Nemzeti fejlesztési terv (II. NFT) megvalósítása, eredményessége, a források lehívása ugyanakkor nagymértékben függ attól, hogy miként funkcionál a hazai vállalkozásfejlesztési intézményrendszer, milyen hátteret tud biztosítani a programoknak, képes-e megújulni, olyan szolgáltatási struktúrát kínálni, amely érdemben segíti, támogatja a kis- és középvállalkozások uniós integrálódását.
Közismert, hogy ez a rendszer ma Magyarországon számos problémával küszködik: túl sok helyen működik, párhuzamos tevékenységek jellemzik, ez a források szétaprózódásának veszélyével jár, kusza halmazt alkot, amelyben egyaránt megtalálhatók az államilag támogatott programok, az állami és magánszervezetek és a különböző hátterű intézmények által nyújtott szolgáltatások.
A kínálat egyidejűleg bő és szűkös – jellemezte a jelenlegi helyzetet az MKIK közgazdasági igazgatója. Nehéz eligazodni, a megfelelő partnert megtalálni, s ami különösen a kisvállalkozások számára jelent nehézséget, mindez drága és időigényes. Körükben általában nincsenek erre specializálódott szakemberek, s noha igazán nekik lenne szükségük külső tanácsadókra, a legkevésbé ők engedhetik meg maguknak.
A pályázatkészítés hasonló problémákat vet fel az önkormányzati szférában is, ezért is jelentős a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségével való együttműködés. Az EU-csatlakozással az intézményi struktúra még bonyolultabbá vált. Az egyik oldalon új vagy kibővült feladatrendszerrel országos és helyi szinten új állami intézmények jöttek létre, a másik oldalon hihetetlenül megszaporodott a különböző pályázati szolgáltatásokat kínáló cégek száma. Ez a heterogén kínálat már önmagában is nehezen átlátható, de nagyok a különbségek árban, szakmai hozzáértésben, a szolgáltatások minőségében, ráadásul a díjazásra igen változatos formák alakultak ki. A díjazás és az érte kapott szolgáltatás színvonala, minősége a kisvállalkozások számára különösen fontos, a biztonságos választáshoz azonban rendszerint kevés az információ.
Ezen a problémán az MKIK a minősített pályázatírók katalogizált jegyzékének közzétételével kíván segíteni. A TÖOSZ-szal való kapcsolat azért is jelentős, mert 2007 és 2013 között önálló operatív programmal rendelkezik majd mind a hét magyarországi régió. A megállapodás hozzájárulhat ahhoz, hogy a régiókban is fokozatosan letisztuljon ez a piaci szegmens, és kialakuljon a megbízható, professzionális pályázatírók gárdája – hangsúlyozta Kompaktor Emília.
A jegyzékbe folyamatos határidővel pályázati úton kerülhetnek be azok a pályázatírók, akik/amelyek minőségi szolgáltatások nyújtását vállalják, és pályázatuk alapján erre képesnek minősülnek. A minősítés egy évre szól, amelyet lejártakor meg lehet hosszabbítani. (A pályázati felhívás és az adatlap az MKIK és a területi kamarák honlapján megtalálható.) A pályázatokat független szakértők értékelik, javaslataik alapján a végső döntést a 2004. október 7-én megalakult Országos Pályázati Minősítő Testület hozza meg. Ez a testület bővül ki most a TÖOSZ-szal.
Hosszabb távon a területi kamarák szolgáltatáskínálatának bővítése, fejlesztése során abból indulnak ki, hogy a kkv-knak a versenyző piacokat integráló egységes európai piacon kell helytállniuk. Ehhez információkkal kell rendelkezniük arról, hogy a meglévő piacokon mi várható, mely pontokon és milyen tartalommal lehet új piaci pozí-ciókat elérni, megszerzésükhöz milyen ráfordítás, tudás, szervező erő szükséges.
Fontos szem előtt tartani azt is, hogy az induló és a működő mikro-, kis- és középvállalkozások életpályájuk során gyakran igényel(né)nek tanácsokat, üzletviteli segítséget, ám a szabályozási, pályázati, pénzügyi és más (például tervezési, területfejlesztési) információkhoz való hozzájutásuk a mai napig nem tekinthető professzionálisan megoldottnak, különösen a szervezettséget és az integráltságot illetően. A futó programok, „testreszabott” konstrukciók hatékonysága még nem kielégítő, és nem is ismerik őket eléggé – tette hozzá az MKIK igazgatója. Ezért a területi kamarák és az MKIK olyan információs tanácsadói hálózat kialakítására törekednek, amely biztosítja, hogy a kkv-k integrált rendszerben kapjanak szakmai, pénzügyi, pályázati, piaci információkat, szolgáltatásokat (k+f, jogi, szabadalmi, adóügyi stb. tanácsadás, minőségbiztosítás, hálózatosodás, piaci megjelenés szervezése, kiállítások, vásárok, partnerközvetítés) üzleti és fejlesztési elgondolásaik megalapozásához és megvalósításához.
A területi kamarák a VOSZ-irodákkal közösen ma is sikerrel működtetik a Széchenyi-kártya programot. Ennek eredményességét igazolja, hogy 2003-ban például a magyar vállalkozói szférában az államilag támogatott pénzügyi konstrukciók keretében lebonyolított ügyletek 82 százaléka és a forráskihelyezés fele a Széchenyi-kártyához kötődött. A hálózati jelleg és a tartalom erősítése mellett szól az is, hogy az MKIK csaknem száz irodából álló rendszerének egységeinél e-Magyarország és információs pontok működnek.
