Közös érdek a kkv-k versenyképes működése

Köztudottan kiemelkedő szerep hárul az Európai Unió kis- és középvállalkozásaira a növekedésben és a foglalkoztatásban, s még inkább igaz ez most, a lisszaboni stratégia megvalósításának időszakában, ennek megfelelően nagy figyelmet kap tevékenységük támogatása. Ezért is tekinthető nagy jelentőségűnek az konferencia, amelyet a közelmúltban közösen rendezett Budapesten a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) és a TAIEX Iroda. Az immár negyedik alkalommal megszervezett rendezvényen a kis- és középvállalkozások fejlesztését elősegítő uniós támogatásokról kaptak átfogó képet hét kelet-közép-európai ország – Cseh-, Horvát-, Lengyel-, Magyarország, Románia, Szlovákia, Szlovénia – képviselői. Elismert külföldi és magyar szakértők segítették a mintegy 200 résztvevőt – elsősorban kkv-k, valamint kamarák, vállalkozói szervezetek és kormányzati szervek képviselőit – annak megismerésében, hogy milyen eszközök és támogatási formák állnak rendelkezésre az EU-ban a kkv-k sikeres és hosszú távon versenyképes működésének biztosítására.

Az unióban 23 millió kkv működik, ezek 75 millió embernek adnak munkát, a magánszektorban dolgozók kétharmadát foglalkoztatják. Fontos tehát a támogatásuk – hangsúlyozta Maarit Nyman, az Európai Bizottság vállalkozási főigazgatóságának képviselője. Ez a támogatás többszintű lehet: egyrészt megvalósulhat a közösségi politikákon és akciókon keresztül, másrészt a tagállamok, régiók, települések helyi gyakorlatában.

Az érdemi támogatás érdekében mielőbb felül kell vizsgálni a bankok kockázatértékelési elveit, a számviteli szabályokat, és – különösen a mikrokölcsönöknél – bővíteni kellene a hitelgarancia eszköztárát – javasolta Teodorosz Hartomicidisz, a Görög Kamarai Szövetség képviselője. Szerinte az első kkv-s közösségi program elindítása óta sok minden történt az EU-ban, ám ez még nem elég; különösen fontos lenne a kkv-k minél nagyobb szerepvállalása a tudás alapú gazdaságban, ehhez azonban új ösztönzőkre van szükség.

Írott malaszt marad a lisszaboni stratégia, ha megújítják, ha nem, amennyiben az unió nem lép fel az eddigieknél határozottabban a kkv-k érdemi támogatása érdekében – figyelmeztetett Parragh László, az MKIK elnöke. Szerinte szép szavakból van bőven, annál nagyobb a hiány tettekből. A kkv-k szerte a világon és Magyarországon is rendkívül nehéz helyzetben vannak, miközben a rájuk háruló feladatok teljesítése aligha képzelhető el az eddigieknél lényegesen komolyabb és konkrétabb támogatásuk nélkül. Európának és Magyarországnak is súlyos hibája, hogy az oktatás, a képzés nem elég gazdaság közeli. Ezen a helyzeten szeretne változtatni az MKIK a tanulói szerződésrendszer bevezetésével: 2006. szeptember 1-jétől már 16 gyakorlatigényes szakmában ennek alapján zajlik a képzés, ennek hatására 3-4 év múlva korszerű szakmai, nyelvi és it-tudást magukénak mondható fiatalok jelennek meg a munkaerőpiacon. Az MKIK elnöke szerint ugyancsak és mielőbb gazdaság közelivé kellene tenni az alapkutatásokat, és osztotta azt a véleményt is, hogy ezt a tevékenységet be kell vinni a kkv-körbe.

Innovatív indulás, kockázati tőke, kutatás-fejlesztés, megfelelő szolgáltatási környezet, mindez ma már nélkülözhetetlen egy-egy vállalkozás sikeréhez – állította brandenburgi tapasztalatokra hivatkozva Uno Rudolph, a németországi tartomány gazdasági tárcájának képviselője. Brandenburgban most ültették egy asztalhoz a hitelező bankok és a kkv-k illetékeseit, hogy együtt racionalizálják a hitelminősítő rendszert, és erősítsék a kis- és közepes vállalkozások pénzügyi átláthatóságát.

„Az EU már azzal is segítene, ha a közösségi támogatásoknál kevesebb lenne a jogszabályi megkötés, s a direktívatervezeteket, azok várható hatását a kkv-kra áttekintenék a vállalkozókkal is. Ezenkívül minden más közösségi kezdeményezés is üdvözlendő, ha enyhíti a vállalkozások forráshiányát, ha belépést biztosít a k+f körbe és az EU szolgáltatási piacára. Lengyelországban 1,78 millió kkv működik, ezek 4,46 (a magánszektorban 2,735) millió embernek adnak munkát, és a GDP 48,5 százalékát állítják elő. Megérdemlik tehát a megbecsülést és a támogatást.”

Cornelia Rotaru / A Román Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára:

„Nálunk a cégek, a vállalkozások több mint 90 százaléka támogatja az EU-csatlakozást, ám csak kevesen vannak tisztában azzal, hogy ez mekkora versennyel jár. Ezért a romániai kamarák munkájukban nagy hangsúlyt fektetnek az EU-tagsággal járó jogok és kötelezettségek ismertetésére, a támogatások bemutatására. Ennek megfelelően információs, tanácsadó és képző központokat alakítottunk ki szerte az országban, elsősorban a több mint 400 ezer kkv számára, amelyek közül 89 százalék mikro-, 9 százalék kis- és 2 százalék közepes vállalkozás.”

„Az EU már azzal is segítene, ha a közösségi támogatásoknál kevesebb lenne a jogszabályi megkötés, s a direktívatervezeteket, azok várható hatását a kkv-kra áttekintenék a vállalkozókkal is. Ezenkívül minden más közösségi kezdeményezés is üdvözlendő, ha enyhíti a vállalkozások forráshiányát, ha belépést biztosít a k+f körbe és az EU szolgáltatási piacára. Lengyelországban 1,78 millió kkv működik, ezek 4,46 (a magánszektorban 2,735) millió embernek adnak munkát, és a GDP 48,5 százalékát állítják elő. Megérdemlik tehát a megbecsülést és a támogatást.”

Cornelia Rotaru / A Román Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára:

„Nálunk a cégek, a vállalkozások több mint 90 százaléka támogatja az EU-csatlakozást, ám csak kevesen vannak tisztában azzal, hogy ez mekkora versennyel jár. Ezért a romániai kamarák munkájukban nagy hangsúlyt fektetnek az EU-tagsággal járó jogok és kötelezettségek ismertetésére, a támogatások bemutatására. Ennek megfelelően információs, tanácsadó és képző központokat alakítottunk ki szerte az országban, elsősorban a több mint 400 ezer kkv számára, amelyek közül 89 százalék mikro-, 9 százalék kis- és 2 százalék közepes vállalkozás.”-->