Törökország vonzó célpont
Első alkalommal került Törökország a világ húsz legjobb befektetési területe közé, és mindjárt a 13. helyen végzett – derül ki az AT Kearney amerikai tanácsadó vállalat ez évi felméréséből. A nagyvállalati vezetők körében végzett körkérdés tavalyi változatában 16 hellyel volt hátrébb az ország. Az előrelépés okai között elsősorban az európai uniós csatlakozási tárgyalások megindítását lehet megtalálni, ezek nyomán az ország vezető részvényindexe, az ISE-National 100 ötéves csúcsra szökött, az államkötvények hozamai pedig minden idők legalacsonyabb szintjére estek. Másodikként említendő az a tízmilliárd dolláros IMF-hitelkeret, amely a költségvetési hiányra, az inflációra és a központi adósságállományra is jó hatással volt. Sokat számított a külföldi befektetők véleményének megváltozásában, hogy a török központi bank januártól tervezi bevezetni az inflációs célmeghatározás rendszerét, valamint hogy a kormányzat privatizációs hullámot tervez az állami cégek magánkézbe adására, nem utolsósorban pedig a jelenlegi 30 százalékos társasági adó csökkentése 20 százalékos szintre.
A privatizációs célok eléréséért – amelyektől három év alatt 15 milliárd dolláros bevételt remélnek – még komoly harcokat kell vívnia a török kormánynak a munkavállalói szervezetekkel. Ígéretes ugyanakkor, hogy december elején sikerült túladni az ország második legnagyobb mobiltelefon-szolgáltatóján, amelyért a Vodafone 4,55 milliárd dollárt fizetett.
A Törökországba irányuló tőkebeáramlás 2004-ben 2,7 milliárd dollárt tett ki, miközben 2005 első tíz hónapjában meghaladta a 3,7 milliárd dollárt. A felmérés területi megoszlása még érdekesebb képest fest a török piacokra irányuló beruházási hajlandóságról, amelynek ranglistáján az európai átlagot tekintve hetedik, de Olaszországban már listavezető befektetési célország. A bankszektorban a török piac a 11. helyezést érte el. Itt fektetett be ebben az évben a francia BNP Paribas, a belga Fortis és az olasz UniCredito. Az idén privatizálták a török Tupras olajcéget is, amelyért a Mol Rt. is harcba szállt. A társaságot végül a KOC konzorcium – ennek tagja a Shell is – vásárolhatta meg 4,14 milliárd dollárért, a Mol 3,36 milliárd dolláros ajánlattal esett ki.
Az európai uniós csatlakozási tárgyalásokkal, egy tízmilliárd dolláros IMF-kölcsönnel, komoly privatizációs tervekkel, valamint gazdasági jogi változtatásokat tervező intézkedésekkel méltán vívta ki a külföldi befektetők rokonszenvét a legnagyobb kisázsiai ország.
