Devizaadósságban úszik a régió

A vonatkozó jegybanki statisztikák alapján a magyar háztartások devizakitettsége egyáltalán nem számít különlegesnek a környező országokéval összehasonlítva. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint ez év januárjában a háztartások hiteleinek 30 százalékát tartották nyilván idegen fizetőeszközben – többnyire svájci frankban –, ez hozzávetőlegesen 1150 milliárd forintot jelentett. Ezzel szemben Lengyelországban a nemzeti bank által kimutatott hitelállomány 63,9 százaléka devizaalapú kölcsön, délkeleti szomszédunknál pedig még érdekesebb a helyzet: a romániai háztartások – igaz, csak ingatlancélú – hiteleinek mindössze alig több mint tizedét tartják nyilván lejben.

A figyelemre méltóan komoly arányokban szerepet játszik a magas kamatszint: Lengyelországban a jelenlegi négyszázalékos irányadó ráta két éve tartó fokozatos vágások eredményeként alakult ki – 2004 januárjában még 6,5 százalékos volt –, Romániában pedig a 8,5 százalékos alapkamat érthetően vonzóvá teszi a devizakonstrukciókat. A devizahitelek aránya viszont jóval szerényebb az alacsony alapkamatot alkalmazó Szlovákiában, illetve Csehországban: előbbinél az ilyen típusú kölcsönök az összes, háztartásoknak nyújtott hitelen belül nem egészen nyolc százalékot képviseltek 2005 végén.

A növekedési tendenciákat tekintve ugyanakkor egyértelműen Magyarország áll az élen: a háztartási szektornál lévő devizahitelek állománya januárban – 750 milliárdos bővülést követően – csaknem háromszorosa volt az egy évvel korábbinak, a forintkölcsönök viszont tizenkét hónap alatt nem egészen ötvenmilliárd forinttal gyarapodtak. Szintén dinamikus, bár kevésbé látványos bővülés mutatkozott Lengyelországban: ott a devizahitelek állománya csaknem háromnegyedével emelkedett, ám ehhez hasonló – 65,6 százalékos – ütemben nőttek a nemzeti valutában nyilvántartott hitelek is.

Az árfolyam- és kamatkockázatokkal járó devizaalapú kölcsönök terjedése persze nem arat osztatlan sikert az érintett országokban: egyes lengyel hitelintézetek például a múlt év végén próbáltak nyomást gyakorolni a bankfelügyeletre, hogy tiltsa be az erős zloty miatt egyre dominánsabb konstrukciókat. A kockázatokra Magyarországon szintén nemegyszer felhívta a figyelmet több intézmény – így például a pénzügyi felügyelet, a jegybank és a Magyar Bankszövetség.